2017. február 16., csütörtök

Vendégírónk, Lilla bejegyzése - Hiteles írás



Hiteles írás, avagy mitől válik hihetővé egy történet, s annak mondanivalója?

A témának egy kicsit messzebbről kezdek neki, próbálom megfogalmazni, hogy számomra ki az a személy, író, akitől egy adott témában - esetleg az adott „szakterületen” - igaz alkotást, hihető művet olvasok. Körüljárva a hitelesség fogalmát elgondolkoztam azon, hogy egyáltalán én kit tekintek hiteles embernek. Olyan személyiségjegyek ugrottak be, mint szavahihető, megbízható, autentikus, felelősségteljes.Tehát az általam elképzelt írónak is ilyen karizmatikus jellemmel kell rendelkeznie, hiszen Arisztotelész már i.e. 300-ban megírta:

"A jó embereknek könnyebben és szívesebben hiszünk, s ez igaz, bármely kérdésről légyen szó, különösen akkor, ha a teljes bizonyosság lehetetlen, és a vélemények megoszlanak. Nem igaz, amit különböző írók állítanak a retorikáról szóló dolgozataikban, hogy a szónok személyes tulajdonságai nem fokozzák szavainak meggyőző erejét. Épp ellenkezőleg, jellemvonásai talán a legfontosabb eszközök, amelyek a meggyőzéshez rendelkezésünkre állanak…"

Tehát fontos, hogy a jellemükkel, a személyiségükkel hassanak, s esetleg olyan eszmét, értékrendet kövessenek, ami sokak számára követendő, becsülendő.
Aztán elgondolkoztam magán a témán. Egy matematikustól az a kézenfekvő, hogy a szakterületébe vágó témáról ír, egy fizikustól furcsa lenne verseskötetet olvasni. Egy költő bármennyire is tehetséges, nem kellene, hogy mélyebben foglalkozzon műveiben mondjuk az atomfizikával. Így továbbgondoltam a kompetens téma klisét is és arra jutottam, hogy a szépirodalmi író, akkor hiteles, ha…
És itt álljuk meg. Mit szeretnénk, mi olvasók? Ha tiszta erkölcsökről, beismert bukásokról, jellemfejlődésről vagy földhöz ragadt témákról olvasnánk? 

2017. február 9., csütörtök

Vendégírónk, Dorothy Large gondolatai - Interjú


A Rémmesék éjszakája gyakorlati feladat egyik Vendégírója Dorothy Large volt, aki interjú formájában válaszolt néhány kérdésre az írással kapcsolatban! Olvassátok szeretettel a meglátásait!

Szatti: Mióta foglalkozol az írással? Mi motivált arra, hogy rendszeresen űzd ezt a tevékenységet?
Dorothy: Körülbelül kilenc éves lehettem, mikor először el kezdett foglalkoztatni a saját történeteim – amiket a fejemben találtam ki – papírra vetése. A meghatározott pont ebben a témában 2012 októberében jött el, mikor megnyitottam az első komolyabbnak gondolt blogomat, amit azóta is szerkesztgetek, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Nem éreztem semmit, ami úgy különösebben motivált volna erre, egyszerűen csak szerettem írni, ezért írtam.

Sz.: Mely stílusok, témák állnak legközelebb hozzád? Milyen jellegű történeteket alkotsz szívesen?
D.: Személy szerint én a horrort részesítem előnyben, ahol egy vagy több szereplő mentális problémákkal küzd. Szeretek saját világokat is kitalálni, de sajnos elég nehéz egy új rendszert és új hagyományokat kitalálni a saját világaimban, szóval ezzel még csak kísérletezgetek. Szeretek romantikus történeteket is írni, ahol a szereplők nem tökéletesek (sőt!), de mégis egymásba szeretnek. Szívesen írok erőszakos megnyilvánulásokról, illetve gyilkosságról is.

Sz.:
Volt olyan pillanat, ami meghatározó volt számodra ebben a dologban?
D.:
Igen, 2013-ban nyitottam egy új blogot, ahová már nem novellákat és verseket töltöttem fel, hanem egy keres „kisregény” fejezeteit. Nagyon jó érzés volt, hogy egyre többen kezdték megismerni a nevemet és, hogy elég nagy sikere lett a történetnek. 

Sz.: Családod, barátaid miképpen fogadták, hogy írsz?
D.: Anyukám nagyon szívesen elolvas mindent, amit elé rakok, nagyon szereti az írásaimat, csak annak nem örül, hogy általában komor hangulatú történeteket írok, amik az erőszaktól sem mentesek. A barátaim unalmas pillanataikban fellépnek a blogomra és olvasgatják az írásaimat, elmondják róluk a véleményüket, ami nagyon sokat jelent számomra.

Sz.: Szoktál írói pályázatokon részt venni? Ha igen, mik a tapasztalataid? 
D.: Komolyabb pályázaton még nem igazán vettem részt, nem tartom olyan jónak az írásaimat, hogy elküldjem őket ilyen helyekre. De a blogos világban rendezett pályázatokon nagyon szívesen részt veszek és eddig csak jó tapasztalataim voltak, a „zsűrik” mindig elmondták, hogy az írásommal mi a probléma, amit igyekeztem javítani. Tervezek komolyabb pályázatokra is jelentkezni, de majd csak idővel. Úgy érzem, hogy ehhez még fejlődnöm kell.

Vendégírónk, Zaveczky Lénárt gondolatai - Interjú

A Pennát le, ünnepre fel! gyakorlati feladat vendégírói bejegyzései közül, olvassátok szeretettel Lénárt gondolatait, akivel interjú készült. Néhány írói kérdés megválaszolásával jobban megismerhetitek őt, valamint meglátásai mindenkinek jó tapasztalatot jelenthetnek!
Szatti: Mióta foglalkozol komolyabban az írással?
Lénárt: December óta. Mivel nincs saját szobám, nehéz megoldani, hogy ne zökkenjek ki. Szerencsére szert tettünk decemberben egy laptopra, azzal bebújok a kis sarkomba, amikor már a lakótársam alszik, és így végre van lehetőségem írni. Jobb későn, mint soha…

Sz.: Rendszeres vagy spontán író vagy? Megtervezed, hogy mikor és mennyit írsz vagy olykor napok-hetek is eltelnek úgy, hogy nem munkálkodsz?
L.: Egyelőre spontán, de a személyiségemhez a rendszeresség áll közelebb.

Sz.: A környezetedben van olyan, aki tudja, hogy írsz? Szoktál mesélni róla, s ehhez kapcsolódóan van viszont-érdeklődés, hogy miket szoktál írogatni?
L.: Tudja mindenki, aki ismer, hogy szeretek írni. Én magam nem tartottam eddig semmit elég jónak ahhoz, hogy meg akarjam mutatni.

Sz.: Te miképpen látod önmagad? Mit gondolsz a műveidről?
L.: Kezdő vagyok, de mivel nagyon szeretek írni, talán érdemes lehet ezzel foglalkoznom. Mivel még keveset írtam, nem beszélhetek művekről, csak néhány összecsapott novellaszerűségem van. Ez a gyertyás történet lett az első, amit késznek éreztem. Három egymást követő este foglalkoztam vele délutános műszak után. Először csak gyorsan szavakká konvertáltam a fejemben lejátszódó filmet, aztán javítgattam rajta.

2017. február 8., szerda

Félelmek, melyekkel minden író szembesül

Ha a félelem és az író megnevezést párosítom, minden bizonnyal az ihlethiány jut többek eszébe, viszont az ihlet elvesztése, keresése és annak megtalálása csak egyetlen dolog a sok közül, melyekkel íróként szembe kell néznünk. Amióta létezik az emailes lehetőség a Penna életében, nagyon sokan fordultok hozzám egyéni kérdésekkel és kérésekkel, amelyeknél bár én vagyok az a fél, aki megpróbál tanácsot adni, én magam is tanulok valamit a problémáitok által. Tapasztalok, informálódom és sokszor olyan dolgokat is megismerek, amelyekre addig nem is gondoltam volna felvetülő problémaként. Ebből is látszik, hogy nem vagyunk egyformák, viszont azonosan keressük a lehetőségeket és a megoldásokat arra, hogy sikeres és tartalmas művek születhessenek a kezünk alatt. Bár elértőek a céljaink, valahogy a megtett út, vagy a haladás irány olykor-olykor ugyanazokat a kérdéseket sorakoztatja fel.

Most összeszedtem az általam vélt írói félelmeket, amelyekkel legtöbbször találkozok az emailek során:

2017. január 28., szombat

Történet három mondatban - Gyakorlati feladat


Biztosan sokatoknak ismerős Ernest Hemingway hatszavas története, melyet egy fogadásra alkotott. A fogadás tárgya az volt, hogy alkosson maximum tíz szó felhasználásával egy történetet, s ő a következőket írta le: 

For sale: baby shoes. Never worn.

Ez fordításban annyit tesz, minthogy Kisbaba cipő eladó. Soha nem hordták. Most erre a gondolatra vagy tematikára építve, egy hasonló típusú feladatot adnék a kezetekbe. Viszont, csavarnék a dolgon és másképp közelíteném meg ezt a típust vagy gyakorlatot. 
Kikötésként most nem szavakat adok meg, hanem választható történetcímeket, amelyekkel annyi a dolgod, hogy kiválaszd a számodra legszimpatikusabbat és történetet alkoss hozzá! Viszont, itt válik a dolog érdekessé:
- A feladat első részében másfél oldalas történetet kellene alkotnod, amely magába foglalná a teljes történetet és cselekményt. Ábrázold az eseményeket, ismertesd a karaktereket, kerüljön sor valamilyen fordulatra, majd következzen a lezárás, avagy a megoldás, stb. Ez a megszokott útvonal, amin haladni szoktatok.
- A feladat második részében ugyanezzel a történettel kellene tovább dolgoznod, ugyanazokkal a szereplőkkel és cselekménnyel, de a másfél oldalas terjedelmet le kellene csökkentened mindössze fél oldalra, amelynek ugyanúgy tartalmaznia kell az előzőekben ismertetett cselekményt és leírást. Nem egyszerű feladat, hiszen ugyanazt a hangulatot kell megteremtened és visszaadnod, mint amit a másfél oldalban legépeltél, csak most kevesebb terjedelemben. Konkrétabban és tömörebben kell fogalmaznod, lényegretörőbben kell elmesélned a történteket. 
- Végül pedig, a feladat harmadik részében három mondatban kell összegezned a történetet. Három mondat áll a rendelkezésedre, hogy megfogalmazd a történeted lényegét, mondanivalóját, továbbá fő gondolatát, érzésvilágát és cselekményét. 


Választható címek

1. Sötétbe burkolózva
2. Szerelem második látásra
3. Tükörkép
4. Csillagtalan égbolt
5. Ál/arc
6. Ismerős idegen
7. Holnap találkozunk
8. Ismeretlen ajándék
9. Isten hozott!
10. Egyszer volt, hol nem volt...

Összegezve:

- válassz egy történetcímet
- alkoss egyetlen történetet a megadott kritériumok alapján,
a. először másfél oldal terjedelemben,
b. másodszor fél oldal terjedelemben,
c. harmadszor, mindössze három mondatban!

A feladat célja, hogy két oldalról lásd az alkotásod: részletekben és a lényeget kiemelve! Minél több a hely, annál hajlamosabbak vagyunk elveszni a gondolatok sokaságában, viszont a "kevesebb néha több" elvére alapozva, három mondat is lehet éppoly erős és ütős, mintha oldalakat írtunk volna. A történet legyen tömör, ne lásd el bonyolult cselekménnyel, amelynek kifejtésére több oldalra lenne szükség. Most a lényeget ragadd meg és azt a mondanivalót, amely képes másfél oldalban, fél oldalban és három mondatban is működni, valamint élni!

Kíváncsian várom az írásaitokat!

Elküldési lehetőség: pennatakezbe@gmail.com
Alkotás: novella
Terjedelem: olvasd el pontosan a feladat leírását!
Kritérium: válassz a megadott címek közül!
Ne feledd: pontosan tüntesd fel az írói neved és választott kategóriát az emailben!

Beküldési határidő: február 23. (csütörtök)
Eredményhirdetés: február 25. (szombat)

A beérkezett feladatokat folyamatosan véleményezem, viszont a határidőként adott egy hónap folyamán lehetőség van javításra, illetve korrigálásra. A feladat célja nem csak az, hogy valaki vendégírói lehetőségben részesüljön, hanem az is, hogy egyrészt rendszeressé tegye az írói tevékenységeteket, továbbá egy-egy gyakorlat alkalmával igényes és tartalmas alkotások születhessenek, melyek gazdagabbá tehetik minden író repertoárját! 

Sok sikert kívánok és előre is köszönöm a részvételetek!