2011. április 16., szombat

Szép tavaszi reggelt mindenkinek! Már itt is az eredmény!


Eltelt egy újabb hét, vagyis a jelenlegi esetben két hét, mivel adtunk még nektek időt az alkotásra. Nagyon köszönjük azoknak, akik írtak nekünk és reméljük, hogy a mostani időszak csak átmenetinek mondható, hogy kevés időtök és ihletetek volt az alkotásra, s nem a feladat okozott nehézséget. Reméltük, hogy ez a kulcsszavas ötlet kihívás elé állít benneteket és szívesen bírjátok a képzeleteteket alkotásra, de nem érkezett be annyi írás, mint vártuk. Mindenesetre köszönjük, hogy a beérkezett műveket olvashattuk és bízunk benne, hogy a mostani feladatra több írás érkezik majd.:) Nagyon kreatív alkotásokat olvashattunk, érdekes volt látni, hogy a szavak hogyan ihletnek meg benneteket és miképpen alakítotok ki belőle történetet. Az egyik írás és annak írója pedig különösen megfogott bennünket, ő pedig nem más, mint...


noÉmi



"Az éjszaka magába ölelte minden bánatom, hogy miért, hogyan és legfőképpen kiért, azt nem tudom. A sok kérdés ellenére, mégsem éreztem úgy, hogy elvesztem volna. Tudtam milyen úton járok, minden szeglete számomra ismerős. Macskakövei szinte régi jó barátként kacsintgattak, s a lámpások csillogó fényében, mintha köszöntek volna, ezzel együtt olyan szavak suttogva, melyeket már hallottam.


/Nem hagylak el, soha. Megszökünk. Együtt leszünk. Ha felkel a nap találkozunk. Gyere el! Együtt leszünk. Megszökünk. Ha felkel a nap találkozunk./

Ismétlődtek újra, meg újra, meg újra… szavai belém vésődtek, ha mindez a nyár álom is volt, csodásat álmodtam, és még nem akarództam felkélni. Hevesen élt bennem a remény, hogy valóban várni fog rám, mikor a vasútmegálló peronjára lépek. Utam ugyanis arra vitt. Nem volt nálam semmi, csak önmagam, a reményem és szerelmem, melyet apám megtiltott tőlem. Ez nem futókaland, mi az első viszály után elül, lángja megfakul. Nem! Finn nem más, nem jobb másoknál, de nem hazudik, szeret, megvéd...
Ekkor léptem be az ajtón, de ahelyett, hogy hősöm alakját pillantottam volna meg a vonatok mellett, csak egy levél hevert a márvány padlón, melynek egy kő szolgáltatott nehezéket. Annyi állt benne, hogy nem megyünk sehova, nekem az apám mellett a helyem s bármennyire szeret, meg kell védenie önmagától s csapongó vágyaimtól. Hogy gyerek vagyok még, számomra nem az a legjobb, ha egy harminc éves férfival megszökök tizenéves fejemmel.
Bármennyire akartam rá haragudni, az sajnos nem ment. Szerettem, elcsábított, elcsavarta a fejem, a tiltott csókjai ajkaimon égtek emlékeztetve. Emléke sosem fakul meg, nem lesz ez sosem könnyebb.
A kihangosító jelzett, hogy befut a következő vonat, de nem áll meg. Ez tovább megy. Ő meg akart védeni mindentől, még önmagától is, csak sajnos a döntéseimtől nem tudott. Aztán csak arra emlékeztem, hogy a horizonton megpillantottam az első napsugarakat s annyit duruzsolok könnyes szemekkel:
- Ha a nap felkel, mi találkozunk."

(A szavak, amelyeket felhasznált: levél, remény, sötét és kihalt utca, tiltott szerelem)


Nagyon köszönjük az írásod, és hogy ilyen szépet alkottál. Nagyon élvezetes és érdekes volt, gratulálunk neked:) Ezennel pedig megtisztelnénk téged azzal a feladattal, hogy vendégírói bejegyzést írj nálunk. A téma pedig a következő lenne:  Élethű vagy képzelet alkotta karakter, avagy mennyire élnek a tulajdonságaim a főszereplőmben? Ez alatt azt értjük, hogy mesélj a történeted karakteréről, mennyire képzeled bele magad illetve mennyire vagy te magad a főszereplőd? Vagy esetleg egy teljesen, számodra idegen karaktert mozgatsz a történetedben? Mesélhetsz nem csak a főszereplődről, hanem a mellékszereplőkről is. Ők kitalált karakterek, vagy valóságos személyekről mintázod? Reméljük, érthető a feladat és már kíváncsian várjuk mindannyian, hogy olvashassuk!:) Akkor küldöd el, amikor van időd és késznek érzed az írásod, nem szabunk határidőt:) A művedet a közös email címre várnánk: irokhaakarok@freemail.hu

Még egyszer gratulálunk és további sok sikert kívánunk mindenkinek a következő gyakorlati feladathoz!;)

2 megjegyzés:

nOémi írta...

Sziasztok :)

Köszönöm szépen. Nem gondoltam volna, hogy engem választotok :D Nagyon tetszett a feladat és örülök, hogy nektek pedig az írásom :)

Vendégíró :O Hűha! Rendben kipróbáljuk :D
Írjak a szereplőimről, hogy mennyire jelennek meg bennük a saját tulajdonságaim. Már most rengeteg gondolatom van.
Időm az sosincs, de amit szeretek arra mindig tudok időt szorítani.
Igyekszem valami hasznosat összehozni :)
Még egyszer köszönöm, tényleg jó kis feladat volt :O

Szatti írta...

Nincs mit! Megérdemelted!:) Mindkettőnknek nagyon tetszett az írásod! Sok sikert kívánunk a vendégírói bejegyzéshez, biztosan jól fog sikerülni!:) Nem kell vele sietned, ahogy van időd megírni, csak nyugodtan:) Azért is nem szabtunk határidőt. Tudjuk, hogy mind tanultok, megvan a dolgotok. Puszi neked és várjuk az írásod. Nagyon kíváncsiak vagyunk rá!;)