2011. május 2., hétfő

Á, mint álom

Vannak olyan pillanatok az életünkben, amikor ihlethiányosak vagyunk és nem tudjuk, hogyan is tovább. Ezekre már voltak példák, hogy hogyan is kutassunk az ihlet és inspirálás után, de ezek csak reális dolgok, viszont mindezek mellett ott egy másik világ is, amely gyakran a segítségünkre lehet, ha eléggé figyelmesek vagyunk az ilyesféle dolgokra. Az álmainknak nem mindig tulajdonítunk túlzott jelentőséget. A gondolataink abszurd kitalációinak tekintjük, amelyek este belépnek a tudatunk kapuján, és reggelre ezzel a lendülettel el is tűnnek. De vannak olyan álmok, amelyek nem is annyira abszurdak, mint amilyennek első látásra, elgondolásra tűnnek. Csak ha végig gondoljátok, minden egyes jelenetét, mozzanatát, amire emlékeztek... lehet, hogy találtok benne olyan cselekményt, párbeszédet, gondolatot, amely megérdemli, hogy beleírjátok a művetekbe. Lehet, hogy elsőre egy-egy álom túl hihetetlen és zavaros, de később értelmet nyer és ha nem is az egész, de lehet, hogy valamelyik részlete igenis, fontos és hozzá segít a jelenlegi történet írásához vagy akár adhat egy új alapötletet, egy új történet kezdetéhez. A lényeg, hogy néha érdemes figyelni a késő esti mozira is, amikor a gondolataink elszabadulnak és mindenféle szürreális képet festenek elénk. Nekem egyik bevált módszerem, hogy álomnaplót vezetek. Nem mindig írom le az álmaimat, hiszen ami tényleg butaság és értelmetlen összevisszaság, azt rögtön felismerem, de amiben látok egy kis fantáziát, ötletet és valami megfoghatatlan, leírom és később, már nem álmos szemekkel átolvasva, találok benne valami ötleteset, ami jónak bizonyulva, talán segít az írásban. Nem egy történetem született már álomból. Aki ismeri vagy olvasta a Holdtól Hajnalig c. történetemet, annak elárulom, hogy az első fejezet is egy álom volt. Minden úgy történt benne, ahogy leírtam, azzal a különbséggel, hogy kívülről láttam magam, s mégis tudtam, hogy én vagyok az a lány, akit a farkas üldöz. De ehhez hasonlóan más történeteim, novelláim némelyike álmon alapul. Úgyhogy ajánlom figyelmetekbe ezt az ihlet kereső technikát is... hogy mielőtt elalszotok, inspiráljátok az agyatokat egy kis esti vetítésre.:) Gondoljatok a történetetekre, arra a kérdésre, amelyre választ kerestek és talán sikerül a történetetek szereplőjévé válva, belecsöppenni a saját világotokba:)

6 megjegyzés:

Gréta Masen írta...

szia
nem rég találta az oldat és nagyon megtetszett
nagyon sok jó ötletet lehet itt találni:D
Ez az álmodós ötlet nagyon megfogott, nekem is szoktak lenni furcsa álmaim amiből még fejezetet is ki tudok majd hozni hála ennek a bejegyzésnek. Szerintem nagyon jó a bejegyzés.
Várom a következő bejegyzést.
szia

Szatti írta...

Szia Gréta!

Nagyon köszönöm, hogy itt vagy és hogy olvasol minket:) Remélem, hogy továbbra is hasznos dolgokra találsz majd nálunk:) Puszi

Salina írta...

Szia!
Tetszett ez a bejegyzés.
Hát igen, én is egy álomnak köszönhetem a történetet amit írni kezdtem. Csak abban az a bibi,hogy én nagyon is belsőségesen éltem meg az álmot, mert a főszereplő bőrében voltam. Egy a baj,a főszereplőm fiú. Csak nekem volt ilyen túl szürreális álmom? :D De ennek a kis kavarodásnak köszönhetően megtudtam írni azt a történetet amit már régóta próbáltam. :D

Szatti írta...

Nekem is volt már ilyen élményem, szóval nem vagy vele egyedül:) Voltam már fiú, állat, és a nagy semmi, aki kívülről nézi a dolgokat, de nem tudom megfogalmazni, hogy mi is lehettem:) De a lényeg, hogy a részesei voltunk. A forma, vagy test már mindegy:) Az pedig biztos, hogy sokat segít, ha a főszereplő bőrében tapasztalhatjuk meg a dolgokat... csak azt utálom, amikor valamire felébredek és véget ér az álom:S

Myra írta...

Köszi, nagyon inspirál ez az ötlet, én is betervezek magamnak egy álomnaplót mindenképpen :)
Még egyszer köszi az ötletet!

Szatti írta...

Örülök, hogy segíthettem és tényleg hasznos:) Nekem bevált;)