2011. május 21., szombat

Vendégírónk, Hope gondolatai - Emberek a maguk tökéletességében


Emberek a maguk tökéletességében

Álmodtál már arról, hogy mozdulatid gyorsak és tele van kecsességgel, eleganciával? Álmodtál már a repülés mámorító szabadságáról? Érezted már, hogy nem mi emberek uraljuk e világot? A válasz mindenkinek megfogalmazódott legbelül. Mi is a természetfeletti lény szerepe életünkben? Lelketlen anyagból teremtett lények, vámpírok, tündérek, farkasok és más számtalan felülmúlhatatlan fikción alapuló lényt ismer az ember a könyvekből és filmekből. Talán soha nem tudhatjuk meg valóban van e igazság alapja ezeknek a furcsa,gyönyörű teremtményeknek. De mindazonáltal, életünk részei: Ott vannak álmainkban, vágyainkban és fantáziánkban. Ezek a lények reményt vagy legalább is magyarázatot adnak arra, amit mindenki keres: Mi az élet értelem?
Ha hiszed, hogy valahol a világon léteznek vámpírok, máris megfeledkezel életed szürke hétköznapjairól. A gondolat felkorbácsolja elménk s száguldunk a szélbe, hogy érezzük, mi is ilyen lények vagyunk. Ha hiszed, hogy vannak tündérek, már is van értelme kívánságodat hangosan kimondani abban a reményben, hogy meghallják, s az tejesül, mint egy rég várt pillanat. Ha hiszed, hogy nem te vagy az egyetlen, aki erre vágyik, jól hiszed.:)
Az élet túl értékes ahhoz, hogy gyorsvonattal átszeld éveid, jobb sétálva mindent meglátva egy újvilágot találni, hogy az élet minden perce más legyen. Ezeket a lényeket használhatod a túlélésre, a félelemre és minden emberi érzésre. Eltakarhatod vagy megváltoztathatod életed, elrejtheted arcod maszk mögé, és színskálát festhetsz életed képeire.
Az irodalomban egy új stílus keletkezett, ami megfogalmazta az ember fölötti nagyobb hatalmakat. És ma már a legnépszerűbb, legkönnyebben befogadható műfaj. Nézzük meg miért is:
Vegyük példaként az Alkonyatot. Mindenkinek megvan a saját véleménye róla. Személy szerint új stílus és divat teremtője, bár irodalmilag nem ér utol egy Paulo Coelho-t vagy egy Oscar Wilde-ot. A leghétköznapibb nyelven íródott és szinte mindenki olvasta már vagy legalább hallott róla. Ezek a könyvek főleg a vizuális képességünkre épülnek. Nagyon rátelepednek a képzeletünkre, olyan mértékben, hogy nyelvezetünk magasabb szintű alkalmazása vagy értelmezése elhanyagolandóbb lesz. Egyszóval úgy mondanám: hatásvadász könyvek. Persze ez a cikk nem ezeknek a könyveknek kritizálására íródott. Térjünk vissza…
A történetet, mit ezen az oldalon oly sokan megírtak (Piroska, a farkas) egy erős érzelmekkel vívódott téma. A sajátomra kapott jó kritika miatt (remélem, tekinthetem azt jónakJ ) meg voltam elégedve munkámmal, mert elértem benne a hatás vadász élményt. Nem feltétlenül rosszak ezek az írások/könyvek, mert nagyon is kellenek az embereknek. Karaktereimet nem kellett nagyon megformálnom, mert volt mire támaszkodni, a megadott történetre és képekre, és ez csak egy kiragadott kis jelenet volt, amiben a szereplőkről nem lehetett megtudni információkat, csak a közöttük izzó szenvedély és érzelmek voltak jelen. Más írásaimba viszont néha kimondottan nehéz egy természetfeletti lényt megformálni, mert sokszor azon kapom magam: vagy túl isteni erejű, megjelenésű, vagy túl sok benne az emberi vonás.  Miért is van ez?
Ezek a lények hasonlítanak ránk külsőleg vagy belsőleg egyaránt. Olyan mintha saját magad érzéseit nagyítón keresztül látnád. Tehát arra lennének jók ezek a lények, hogy önreflexiót végezzünk vagy arra hogy mások legyünk?
A válasz: Mindkettő. Mivel az ember sokszor nem fogadja el önmagát, így elsőre megpróbál más lenni. De előbb vagy utóbb mindenki önmagán elgondolkodik és elfogadja hibáit. Így jön létre a természetfeletti lény. Erőnk s gyengeségünk harmóniája máris mássá tesz. Mindenki erre vágyik, és nem veszik észre, hogy a tükörből néz vissza rájuk egy talán tökéletlen arc,s az arc szemében csillogó tökéletes alkotás: egy természetfeletti lény.

Nagyon köszönjük Hope, hogy elolvashattuk az írásod. Érdekes és magával ragadó volt az élmény!:) Akiknek szintén tetszett és van kedve, véleményezze és írjon pár sort a gondolatairól!:)

3 megjegyzés:

Balogh P. Hédi írta...

Nagyon tetszett Hope! Gratulálok! Gyönyörű mondatokat raktál össze, csodaszép szavakból, és a végeredmény magáért beszél. Nem ragozom tovább. :)

Szép!

Hédi

Bells írta...

Igazán elgondolkodtató írás :) Gratulálok hozzá!

Hope írta...

Köszi:) Örülök hogy tetszett