2011. július 5., kedd

Vendégírónk, Freeb gondolatai


Sziasztok! Ezt a bejegyzést először egy köszönettel kezdeném. Örülök, hogy vendégíró lehet(ek)tem. Remélem, hogy szolgálhatok némi hasznos információval nektek, vagy elgondolkodtató sorokkal ebben a kis irományomban. A téma pedig: a természetfeletti lények nélküli történet. Elgondolkodtató téma, s megpróbálok egy csöppet majd elvonatkoztatni a saját véleményemtől.

Természetfeletti lények nélküli történetek 



Hogy melyik könyvet, történetet választják általában? Ez sok mindentől függ úgy vélem. Egyrészt leginkább a barátoktól, az ő ajánlásuktól, másrészt a saját kíváncsiságunktól. Mostanában talán túlsúlyba kerültek a misztikus történetek, de vannak azért szimpla könyvek is, amik tartják a frontot. ;)

Rengeteg történetet lehet találni az interneten, amelyekben az író egy-egy könyv, film, vagy sorozat már meglévő, vagy épp még ki nem talált részeire támaszkodva alkotja meg a saját világát. Ezeknek a fanfictionöknek már adott az alapja, ha ezekben természetfeletti lények szerepelnek – angyalok, vámpírok, vérfarkasok -, akkor azokat az író a továbbiakban is szerepeltetni fogja.
De mi van azokkal a történetekkel, az olyan fanfictionökkel, amelyekben nincsenek természetfeletti, misztikus és akár hátborzongató lények? Ezek az irományok, amelyek lehetnek saját kútfejünkből kipattant történetek is, ugyanúgy – ha nem jobban - lehetnek izgalmasak, szenvedélyesek, magával ragadóak, és még sorolhatnám a különféle jelzőket, amelyek száma szinte végtelen. Most jön egy kis saját vélemény. ;) Úgy vélem ezek a történetek pont attól olyan izgalmasak, s magával ragadóak, mert az életből merítjük az ihletet hozzájuk. No persze nem azt mondom, hogy más történeteknél nem így van, de ahol nincsenek természetfeletti lények, csak pusztán az emberek, s a köztük lévő vicces, zavaró, szenvedélyes szituációk még élet hűbbé, valóságossá válik a történet. Hisz egy történet főszereplőjében, vagy akár egy mellékszereplőben, de magát az írót is megtaláljuk. Az ő tulajdonságival ruházza fel a karaktert, emberi tulajdonságok, melyek bonyolítják a szálakat, a cselekményt. Mert nem mindegy, hogyan is reagál az adott karakter abban a szituációban, a lehetőség ugyanis több. J Ha élet hűbb a történet az olvasó jobban bele tudja élni magát, akár még vissza is emlékszik az olvasás közben egy hasonló, vele megesett szituációra, aminek hatására különböző érzelmek kavarognak benne. Elgondolkodik rajta, hogy ő hogyan élte meg, s mit tett volna, ha ilyen fajta szituációba keveredik. Azt fogja mondani, mikor elolvasta a történetet, hogy „igen, ez olyan könyv, amire várt”. Nem csak megkedveli a szereplőket, mert olyan tulajdonságokat fedezett fel bennük, amelyek őt, magát is jellemzik, de miután lerakta a történetet – vagy bezárta a böngésző lapját -, tovább fog pörögni az agya az eseményeken. Mi lesz a szereplőkkel, hogyan fognak ezután boldogulni együtt, mi történik, ha a gonosz ismét belép a képbe… Legalábbis nálam általában ez van. ;)

No, kicsit elkalandoztam. Térjünk vissza egy csöppet a szituációkra, a jelenetekre, a párbeszédekre, amelyek előre viszik a történetet, melyekből megismerhetjük a szereplőket. Ezek teszik még inkább izgalmassá a történetet. Hisz ha ezeket jól írja meg az alkotó, akkor sokkal élet hűbb lesz. Én pl.: imádom egy párbeszédben, ha nem csak azt látom (leírva), amit mondanak egymásnak a szereplők, hanem a szereplő arca is magam előtt van, a hangja, s annak lejtései is, amellyel mondja a mondatot. Ha rejtélyeket, szimbólumokat rejt el az író a történetben, titkokat a főszereplőről, amelyeket csak apránként fed fel… Ha a természeti erők jelenségét, különféle helyzetekben a szereplők érzelmeit hűen leírja… Ezekkel fokozza a kíváncsiságot az olvasóban, izgalmassá teszik a történetet, s nem is fogjuk hiányolni belőle a természetfeletti megjelenését. :) Anélkül is egésznek, kereknek érezzük a történetet, mert meg van benne minden, ami kell egy jó történethez.         

Hogy végül pedig melyiket választjuk, tartsuk szem előtt azt, hogy jól szórakozzunk majd az olvasása közben. :)
Köszönöm a figyelmetek, s remélem sikerült összehoznom pár jó gondolatot. ;)

5 megjegyzés:

Audrey írta...

Köszi Freeb, hogy olvashattuk(: nagyon jó gondolatokkal támasztottad alá, hogy miért is jó egy "nemtermészetfeletti" könyv.Én is hasonló véleményen vagyok.
Nagyon jó írás volt(:!Gratula!:)
Pusz,Audrey

B. P. Haidey írta...

Igen. Egyetértek az előttem szólóval. Kiegészíteném azzal, amit itt a bal oszlopban is olvashatunk valahol. Az olvasó saját magát keresi a történetben, ha megtalálja, nyert ügyünk van. :D

Freeb írta...

Köszönöm szépen! :) Örülök, hogy jó lett.

Igen, igen, konkrétan nem írtam így le, hogy magát keresi az olvasó a történetben, de így igaz. :)

Puszi

Rica Whimsy írta...

Jó olvasni végre ezeket a sorokat, mert bevallom én azokat a könyveket részesítem előnyben, amiben nem főszereplő a természetfeletti, sőt az sem baj, ha egyáltalán nincs benne, vagy csak eszköz, ellenpont a főszereplő Ember még érdekesebbé tételére.

A véleményeddel a párbeszédekről pedig tökéletesen egyetértek! Köszi, hogy olvashattalak!

Erika (Rica Whimsy)

Freeb írta...

Én köszönöm Erika, hogy elolvastad! :)