2011. július 6., szerda

Vendégírónk, Hédi gondolatai - Elektronikus kontra papír alapú


Elektronikus vs. Papír alapú


Ha egymás mellé teszünk egy könyvet és egy e-book olvasót, mit hallunk? Semmit. Ebből arra lehet következtetni, hogy eszerint ők nincsenek köszönő viszonyban egymással.
Ez tény. Viszont az is tény, hogy mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai is.
Olvasóként végiggondolva a helyzetet arra jutottam – és itt most elmondom, hogy nem olvastam utána a dolgoknak, hogy ne befolyásoljon senki más véleménye -, hogy szeretek könyvet olvasni, de nem tartom létszükségletnek. Értem úgy, hogy lételemem az olvasás, mert tartom, kár minden egyes szóért, amit leírnak, és nem olvasnak el, de nem ragaszkodom ahhoz, hogy nyomtatott formában lássam.
Az elektronikus irodalomnak számos előnye van a nyomtatott változatához képest. Vegyük például azt, hogy jóval kevesebb energia felhasználása kell egy háromszáz oldalas írás szerveren tartásához, mint ahhoz, hogy rengeteg fa, ivóvíz és áram felhasználásával könyv formájába öntsék. Előny például az is, hogy olyan lehetőséget ad egy elektronikus felület, amire egy könyv képtelen lenne. Teszem azt, diavetítés művészi képekből, zenék, videók csatolása a szöveghez, nem beszélve arról, hogy egy író ember (szándékosan nem az nagybetűs szót használtam) szeret visszaigazolást kapni arról, hogy amit csinál, tetszik-e az olvasóknak. Ez formálja íráskészségét, ez adja a lendületet a folytatáshoz. Nem utolsó sorban pedig az a legfőbb előnye, hogy olcsó (vagy ingyen van)., ez pedig a mai időkben nagyon sokat számít. Kedvezőbb a könnyebb terjesztés szempontjából, megspóroljuk a szállítás költségeit, és még számos előnyt sorolhatnánk.
Viszont érthető az az igény is, hogy szereti az ember megérinteni, tapintani, illatolni a dolgokat. Egy valódi könyv tud olyat adni az olvasójának, amire a képernyőn megjelenő betűk képtelenek. Megfoghatjuk, érezhetjük friss tinta illatát, szépen formált betűinkkel beleírhatjuk nevünket, kitehetjük a polcra és gyönyörködhetünk benne. Mert a miénk. És amit szeretünk, vágyunk rá, hogy csak a miénk legyen.
Talán az e-book olvasók átmenetet tudnak képezni a könyv és a neten megjelenő irodalom között, bár én ezt kétkedéssel fogadom. Az igazi könyvmolyok számára semmi más nem nyújthat alternatívát, csakis a könyv. Én azok közé tartozom, akik sokat olvasnak, de kevés az olvasmányaim közt az olyan, ami igazán magával ragad. Vannak olyan írók, akiknek művét szeretem látni a polcomon, és van rengeteg olyan író, akit élvezettel olvasok, de főként elektronikus változatban.
Egy könyvkiadó alapítójának víziója, hogy a jövőben elektronikus formában terjed majd az irodalom, és az ország számos pontján lesznek olyan helyek, ahol bárki kérheti az írás könyv formájába öntését. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezzel megszűnnének a könyvkiadók, hiszen az írások végleges formába öntése, lektorálása, korrektúrázása, tördelése, borítótervezés mind olyan feladat, ami sok esetben meghaladja az író ember képességeit. Továbbá szükség lesz az irodalom népszerűsítésére is, hiszen csak a jó bornak nem kell cégér, a jó könyvnek igenis kell.
Mindenki vérmérsékletéhez és anyagi lehetőségeihez mérten, de a lényeg, hogy olvasson. Azt már sokan szajkózzák, milyen fontos a testi egészség. Ideje lenne a lelkire is némi figyelmet fordítani. A lelki egészség karbantartásának legjobb eszköze pedig az olvasás.
És az írás! :D

4 megjegyzés:

Rica Whimsy írta...

Maximálisan egyetértek Hédivel!
És mivel elgondolkodtató, amit írt, annyi minden jutott az eszembe, és mindez olyan messzire vezet, hogy jobb lesz ha abbahagyom... :D

LauraL írta...

Majd mindenben egyetértek. Igen, itt következik a "de"...
:)
Meggyőződésem, hogy ha sokat olvas az ember, akkor szükségessé válik, hogy elektronikus formában elérje az "olcsóbb" vagy éppen "ingyenes" forrásokból a könyveket, azonban sosem szabad arról megfeledkezni, hogy az IGAZI könyvek írói a jogdíjat az eladott példányok után kapják. Ergo, abból élnek, hogy bemegy az olvasó a boltba és megveszi a művüket. Ez az, ami a mai internetes világban veszélybe került. Nem akarok hazudni, bizony én is olvasok netről letöltött könyvet. Ha viszont jó is az a könyv, megveszem.
De mi van azokkal az írókkal, akiket egyszer olvastam és többé nem venném a kezembe a művüket? Ők elestek a munkájukért járó díjtól? Lehet, hogy másoknak pont az ő írásaik tetszenek. Régóta gondolkozom ezen, és arra jutottam, hogy ha például lenne egy virtuális könyvtár, ahol havi egy-kétezer forintnyi díjért tag lehetnék, szívesen igénybe venném. Ilyen módon és is jogkövető maradhatnék, ugyanakkor lehetőségem lenne arra, hogy ne kelljen megvásárolnom drága pénzért olyan könyvet, amit csak egyszer vennék a kezembe. A virtuális könyvtár könyveit nem kéne hónapokra előre lekötni, nem kéne annyira vigyázni rá, nem lenne amortizáció, időt, anyagot és pénzt takaríthatnánk meg vele, és az írók is jól járnának, mert a tagdíjból a letöltések számának megfelelő arányban részesülhetnének. A virtuális könyvtár könyvei le lennének védve, és mondjuk 1-2 hónap elteltével törlődnének, vagy megnyithatatlanná válnának. Tehát vagy meg kéne venni, hogy tovább birtokolhassa az olvasó, vagy újra ki kellene "kölcsönözni" a virtuális könyvtárból. A létrejött netkönyvtár mellett persze szükséges lenne a blogok egyéb letöltőhelyek szabályozása is. Nem véletlen, hogy szabályozást írtam és nem tiltást! Az internet szabad és annak is kell maradnia. De a szabadságjogok mellé, mindig jártak alapvető kötelmek is. Persze lehet, hogy ez nem végrehajtható, megvalósítható idea, de szerintem a jelenlegi helyzetben gondolnunk kell az írókra is, nem csak az olvasókra.
A könyv az, amit este az ágyadban olvasol, hogy sorai elkísérjenek az álmok földjére, és a párnád alá rejted, hogy hősei életre kelljenek az éjszaka puha leple alatt. A könyv az, ami az Olvasónak szárnyakat ad, hogy új világot –akár a Fantázia nevű bolygót, akár a Valóság Univerzumát – járhasson be, ismerhessen meg. A könyv az Író számára, a tapintható, megszagolható, valóságos elismerés, képzeletének megtestesülése, énjének egy darabja, akármiről is írjon benne.
Mi lenne velünk könyvek nélkül?
Ha áramszünet van, ha nyaralsz, ha az ágyadban fekszel, ha beteg vagy, vagy csak elalvás előtt olvasnál pár sort attól az Írótól, aki ezerszíntollú képzeletének hátára vesz, és varázslatával képessé tesz, hogy más bőrébe búj, mielőtt elmerülnél az álmod óceánjában?
Mindazonáltal abban teljesen egyetértek, hogy nagyobb hangsúlyt kellene kapjon a lelki egészség is a testi mellett, hogy meg kéne tanulni szabadnak – nem szabadosnak – lenni, és élni a könyvek hatalmával, hogy más gondolatok megismerésével felszabadulhasson a gondolkodás, a szív és a lélek.
Törekedjünk tehát szerintem arra lehetőségünkhöz mérten, hogy az Írók kezét ne fogja le a nélkülözés, hogy gondolataikért, munkájukért megkapják az anyagi elismerést is, Olvasói rajongásunk és szeretetünk mellé.

B. P. Haidey írta...

Laura, olyan szavakat használsz, amiket én is szívesen mondanék. :D
Jogász végzettségem van, ennek ellenére látom, hogy a mostani rendszer nem alkalmas a szerzői jogok teljes birtoklására. Olyan végtelen az internet világa, és bárki arra használja, amire akarja. Az ötleted nagyon jó, támogatnám. Most azon gondolkodom, hova lehetne ilyen irányú felterjesztést tenni. Hümm! Továbbgondolást érdemel, viszont ha az írók nem támogatják, akkor sajnos ez a jó kezdeményezés megbukik. Egyébként van hasonló elektronikus könyvtár, de az ingyenes, és korlátozott számú könyv van fenn. A mek.oszk.hu oldalon érhető el, és az Országos Széchenyi Könyvtárból már lehet e-book-ot is kölcsönözni.
A mai modern technika mellett, és egy netbook boldog tulajdonosaként pedig rád kell cáfolnom. Bármikor az ágyban fekve tudok kedvenc íróm szavaival álomba merülni.:D
Egy e-book is hoz jogdíjat, ha olyan rendszerben értékesítik. Jól emlékszem, Rica, neked van ilyen e-bookod?
De abban maximálisan egyetértünk, hogy van olyan könyv, amit szeretnék a polcomon (és nem a virtuális polcomon) látni. A szerzői jogdíjak tekintetében pedig azt gondolom, valami teljesen mást kell a jövőre nézve kitalálni, csak valószínűleg, ennek a tudásnak nem én vagyok a letéteményese. :)
Viszont egy korábbi ötletem szerint az írói honlapokon elhelyezett reklámok hozhatnának bevételt a szerzőnek. Ezt a gasztrobloggerek már régóta tudják.
Más ötlet? :)

Rica Whimsy írta...

Válasz Hédi kérdésére: E-book. Naptánc című regényem jelent meg e-bookként és magánkiadásként is kis példányszámban. Mint ismeretlen - kiadó által ne reklámozott szerző nagyon nehéz helyzetben vagyok/voltam. Az Adamo Books oldalán van fent az e-könyv és még egyet sem töltöttek le belőle, viszont a nyomtatott példányok már majdnem mint elfogytak, ezek ráadásul drágábbak voltak, mint az e-book. Az oldalon fent van egy ingyen letölthető anyagom is azt már 50-en letöltötték. Ezen érdemes elgondolkodni...

Az e-book egyébként felvett jogi problémákat az olvasói oldalról is. Ha bemész a boltba megvenni egy könyvet, senki nem kér tőled semmit. Ellenben az e-könyv letöltésekor elég sok adatot meg kell adni. Ráadásul volt olyan eset külföldön, hogy a szolgáltató egy csomó felhasználótól visszavette az egyik e-regényt. A technikai lebonyolítását én sem tudom, de megtörtént.

Szóval az e-book még nagyon gyerekcipőben jár...

Én úgy gondolom nem azzal van baj egyébként, hogy az olvasók ingyen olvasnak az interneten. A baj akkor van, ha valaki levesz valamit a netről és azt a sajátjaként kiadja, és még esetleg pénzt is kap érte... Ő nem ingyen olvasó... ő plagizáló... :)

Erika