2012. március 5., hétfő

A hónap írója - Joanne Kathleen Rowling


J.K. Rowling - neve talán így, rövidítve él a legtöbbek tudatában - gyerekkorunk egyik legmeghatározóbb írója, akinek a könyvsorozatán felcseperedtünk, s aki által talán az olvasást is megszerettük. Legalább is, ez utóbbi igaz rám. Én azelőtt utáltam olvasni. Talán hihetetlen, de így van. Ez köszönhető volt annak, hogy a tanárok nyárra annyi kötelező és ajánlott olvasmányt adtak fel, amelyet valljuk be... kinek van kedve úgy elolvasni, hogy kötelezik? Amúgy is makacs természet voltam. Sosem olvastam el a könyveket. Általában, utána néztem a rövidített olvasmánynak és az alapján tanultam meg a történet cselekményét, vagy ha más elolvasta, vele beszéltem át a könyvet és úgy jutottam az információk birtokába. Ez nagyon sokáig így ment... majd jött a váratlan fordulat, a Harry Potter- sorozat. Ez a könyv volt, amely először ébresztett rá arra, hogy talán tényleg van értelme olvasni, s hogy ne csak a könyvhalmokat lássam a kötelezőkben, hanem az értéket, amelyet a papírlapok rejtenek. Nem mondom, hogy ezentúl lelkesen faltam a kötelező olvasmányokat... nem. Mint mondtam, makacs voltam és amit köteleztek, elkerültem. Viszont, nagyobb lelkesedéssel olvastam más könyveket, amelyek megtetszettek, s a Harry Potter mellett kezdtem begyűjteni a Darren Shan köteteket, amelyek egy másik, de annál fantasztikusabb világot tártak elém gyerekként. Én rajtuk nőttem fel és habár, talán sokan így vagytok ezzel, az előbbi említett író életéről és arról, hogy miképpen is kezdett írni, keveset tudunk.

"Édesanyám és édesapám is londoniak voltak. Egy vonaton találkoztak tizennyolc éves korukban, ami a King's Cross pályaudvarról indult, és a skóciai Arbroathba tartott; apám a Királyi Haditengerészetbe készült beállni, anyám pedig a W.R.E.N.-be (ami a Királyi Haditengerészet nõi változata). Édesanyám azt mondta fázik, édesapám pedig felajánlotta, hogy bújjon õ is a kabátja alá. Kicsit több, mint egy év múlva házasodtak össze, tizenkilenc éves korukban." 

J.K. Rowling angol írónő, teljes neve Joanne Kathleen Rowling. 1965. július 31-én született Bristolban, középosztálybeli családban. 4 éves korában Winterbourne-be költöztek, Bristol elővárosába, néhány kilométerre régi lakhelyüktől. Itt történt meg az "első találkozás", miszerint a szomszédban lakott két testvér (egy kisfiú és egy kislány), akiknek a vezetékneve Potter volt, ez akkor annyira tetszett az írónőnek, hogy sosem felejtette el - mint az mindannyian tudjuk.:) A saját nevét viszont nem szerette, mert mindig csúfolták (a Rowling és a Rolling összecsengése miatt). Imádta a fantasztikus történeteket, melyeket édesapja olvasott fel neki vagy amit ő maga olvasott. Kedvencei:
Kenneth Grahame: The Wind in the Willows, amelyet mi Békavári uraság címen ismerünk
- Narnia Krónikái  Elizabeth Goudge 
Elizabeth Goudge: The Little White Horse,
- Paul Gallico: Manxmouse,
- Clement Freud: Grimble.

"Amikor épp nem veszekedtünk, Di és én nagyon jó barátok voltunk. Sok történetet találtam ki neki, és néha rá sem kellett ülnöm, ha azt akartam, hogy végighallgassa őket. A történeteket gyakran elõadtuk. Rendezõi munkám során állandóan parancsolgattam, de Di tűrte, mert általában õ kapta a fõszerepet. "


Már kiskorában történeteket mesélt két évvel fiatalabb húgának. Első történetét, mely egy Nyúl nevű nyúlról szól, amelyben szerepelt egy nagy méhecske, akit Ms. Méhecskének hívtak, mindössze öt- vagy hatéves korában írta. Tizenéves korában nagynénje, Jessica Mitford önéletrajzának egy régi példányát adta neki, amely annyira nagy hatással volt rá, hogy Mitford lett Rowling hősnője,és később elolvasta az összes könyvét.
A szülei igazi londoniak voltak, és mindig az volt az álmuk, hogy vidéken lakhassanak, így 9 éves korában Tutshillbe (Wales, kis falu Chepstow mellett) költöztek. Nagyon boldogok voltak testvérével, hogy a tágas mezőkön vagy a Wye folyó partján játszhattak. Itt végezte el az általános iskolát, majd a Wyedean középiskolába járt, ahol a kedvenc tantárgya az angol volt, viszont a tornaórákat nem szerette (egyszer el is tört a karja). A kedvenc elfoglaltsága volt, hogy az ebédszünetben barátainak és osztálytársainak folytatásos történeteket mesélt.

"A Tutshillbe való költözés majdnem pontosan egybeesett legkedvesebb nagyszülőm, Kathleen halálával, akinek a nevét később felvettem, amikor plusz kezdőbetűre volt szükségem. Semmi kétség, az első gyász érzése befolyásolta új iskolám iránti érzelmeimet is, amit egyáltalán nem kedveltem. Egész nap a felnyitható tetejű padunkban ültünk, és a táblát bámultuk. Öreg tintatartó mélyedés voltak a padon, az én asztalomon pedig volt egy második "lyuk" is, amit az előző évben itt ülő fiú kapart ki valószínûleg a körzõje hegyével. Bizonyára szép csöndben dolgozott, hogy a tanár ne vegye észre. Szerintem óriási teljesítmény volt, így én is folytattam a lyuk mélyítését saját körzőmmel, így mire elhagytuk a termet év végén, a hüvelykujjam kényelmesen elfért a nyílásban. "

Tanulmányait 1983-ban a kiváló és világhírű Exeter Egyetemen (Dél-Anglia) folytatta, ahol franciát és klasszika-filológiát hallgatott. Eközben egy évig Párizsban is tanult. Tanulmányai befejezése után Londonba ment, az Amnesty Internationalnél helyezkedett el mint titkárnő, ahol Afrika francia nyelvű részének emberi jogi problémáival foglalkozott. A legjobban azt szerette az irodai munkában, hogy amikor nem figyelt rá senki, történeteket gépelhetett a számítógépébe.
1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de nem tud róla, és varázslóiskolába fog járni. Az egész történet kristálytisztán megszületett a fejében. Mikor négy órával később leszállt a vonatról a King's Cross Pályaudvaron, már több karaktert és helyszínt is kitalált. A történeten az ebédidejében dolgozott, pubokban és kávéházakban. Közben rövid történeteket és két máig kiadatlan felnőtteknek szóló novellát is írt, de ideje nagy részében a Harry Potter-történetekkel foglalkozott. 

"Hatéves koromtól szinte folyamatosan írtam, de még soha nem voltam ilyen izgatott egy ötletem miatt sem. Legnagyobb elkeseredésemre, nem volt nálam használható toll, és túl félénk voltam ahhoz, hogy mástól kérjek kölcsön. Azt hiszem, ez egy jó dolog volt végül is, mert csak ültem, és gondolkodtam négy (késett a vonat) órán keresztül, így minden részlet lassan kialakult a fejemben, és a nyeszlett, fekete hajú, sebhelyes, szemüveges fiú, aki nem tudta, hogy õ varázsló, folyamatosan egyre valósabbnak tûnt. Ha lassabban kellett volna gondolkodnom, hogy mindezt papírra vessem, a részletek eltûntek volna (azonban néha elgondolkodom mennyi mindent felejthettem ki azok közül a gondolatok közül, amik a vonaton születtek, mire le tudtam csapni egy tollra). "

1992. október 16-án férjhez ment Jorge Aranteshez, aki a hadseregben szolgált (később egy tévénél dolgozott), és 1993. július 27-én megszületett lányuk, Jessica Rowling Arantes. Férjétől azonban hamarosan elvált és ezt követően nehéz körülmények között tengődött. Nem sokkal később csecsemő kislányával és bőröndjével, amely tele volt Harry Potter-feljegyzésekkel és fejezetekkel, visszautazott Angliába, ahova 1994 karácsonyán érkezett meg. Skóciába, Edinburgh-ba költöztek, ahol húga, Di is lakott. Tanári állást szeretett volna kapni, de előtte be akarta fejezni könyvét. Hogy ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, Rowling lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Nehéz helyzetében a Skót Művészeti Tanácstól kért támogatást, amit meg is kapott, mikor a könyvét befejezte.
Ezután nekilátott kiadót keresni, de sorban utasították el, a többség arra hivatkozott, hogy a könyv cselekménye miatt nem illik az ifjúsági irodalom sorába, ráadásul a megszövegezést és a cselekményszálat is túlzottan bonyolultnak találták. Végül Londonban talált egy ügynököt, nevezetesen Christopher Little-t, akinek sikerült eladnia 1996 augusztusában a Harry Potter és a bölcsek köve (eredeti címén Harry Potter és Edevis Tükre) kéziratát az angliai Bloomsbury Children's Books kiadónak, kb. 4000 dolláros áron. Rowling franciatanárként dolgozott, amikor megtudta, hogy könyvét ki fogják adni. Az iskolában, ahol tanított, a Rawhide című filmsorozat egyik betétdalát (Rolling, rolling, rolling, keep those wagons rolling…) énekelték neki kórusban a diákok.
A könyv 1997 júniusában jelent meg Angliában. Az írónő sokáig azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni, de tévedett.1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year és a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9–11 díjakat, néhány hónappal később pedig a Bologna Children's Book Vásáron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat 105 000 dollárért. Az írónő ekkor felmondta tanári állását, hogy minden idejét a Harry Potter-sorozat írásának szentelhesse. Az USA-ban a könyv 1998 szeptemberében jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone címen, majd ezt követően 2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait.
Jelenleg Pertshire-ben él férjével, dr. Neil Murray-vel, akivel 2001-ben házasodtak össze, és három gyermekükkel.

Érdekesség
- Sean Harris, az írónő legjobb barátja volt a tulajdonosa annak a türkiz Ford Anglia-nak, ami inspirációként szolgált egy hasonló autóhoz, ami az egyik könyvében jelenik meg.
- A sorozat már kitalálásakor is hétkötetesre volt tervezve.
- Portugáliába érkezésének (1991-ben élt itt, Portó városában) első hetében írta meg kedvenc fejezetét, az Edevis tükre címűt.
- A könyvre azért került a J. K. Rowling név, mert a kiadó nem volt biztos benne, hogy egy női író könyvét a fiúk el akarják olvasni.
- Teljes neve valójában csak Joanne Rowling – a Kathleent, nagyanyja nevét csak azért illesztette be, hogy a kiadó két kezdőbetűt tehessen a címlapra a szerző valódi keresztneve helyett.
- Élete legszebb pillanatának azt tartja, mikor megtudta, hogy a könyve meg fog jelenni.
- A dúsgazdag és világhíres asszony rendkívül visszahúzódó életet él, szinte alig ad interjút, magánélete tabunak számít. Azonban nem felejtette el, hogy honnan indult. Rengeteget adakozik, és például az ötödik rész megjelenésekor a hajléktalanok segítségére sietett Európa német ajkú országaiban. Kizárólagos jogot adott mintegy húsz, Németországban, Ausztriában és Svájcban kapható, hajléktalanok által árusított „aszfaltlapnak”, hogy a könyv első fejezetét két héttel a kötet hivatalos megjelenése előtt a lapokban közölhessék. A 6. kötet első fejezete Magyarországon is a Fedél Nélkül című lapban jelent meg először.
- A World's Richest 2004 listát összeállító magazin az év legnagyobb szenzációjának tekinti, hogy 2004-ben J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvek szerzője is belépett a milliárdosok klubjába. Igaz, hogy az írónőnek mindössze az 552. helyet sikerült elcsípnie egymilliárd dollárra saccolt vagyonával, ám ezt is sikernek könyvelheti el, hiszen sokakkal ellentétben nem egy vállalat élén sikerült meggazdagodnia, és nem is örökölt. Sőt, ő az első, aki könyvírással keresett ennyi pénzt.
- További érdekesség: A reggeli Próféta oldalán olvasható egy, az írónő által elmondott, elmesélt önéletrajz, amelyet ajánlok a figyelmetekbe! Ebből a cikkből valók az idézetek is.



Nincsenek megjegyzések: