2012. május 10., csütörtök

Vendégírónk, Dia gondolatai - Az ismeretlen megfogalmazása


Az ismeretlent megélni olyan, mint amikor belépsz egy cirkuszba. Vonz, csodálod, kíváncsi vagy és kissé rabul ejt, de ugyan ennyire félsz is tőle. Vannak emberek akik szeretik az ismeretlent, és vannak akik nem. Ez alapvető emberi tulajdonság. Azonban ha az ember író, nem tartozhat egyik táborhoz sem. Olyan közömbösnek kell maradnia, hogy az olvasó ne vegye észre, valójában az író sosem tapasztalta vagy próbálta azt amiről éppen írt. Úgy gondolom, ehhez kell egy cseppnyi tehetség. Egy icipici. 
Valójában nem olyan nehéz olyanról írni, amit nem tapasztaltunk nem próbáltunk. Bőven elég hozzá, ha utána olvasunk, ha tanulunk róla, ha meghallgatjuk mások ember tapasztalatait. Az ezek által megszerzett információk megfelelő keretbe téve, remekül el tudják hitetni az olvasóval, hogy az író átélte, látta már azt, amiről ír. Könnyebbséget adhat még a téma iránti érdeklődés és szeretet. Személyes példát hoznék erre. Számomra a balett csodálatos. Rengeteg mindent tudok a balerinákról, a balett mozdulatokról és a színpadi világukról  anélkül, hogy valaha is kipróbáltam volna. Mivel csodálom, szeretem, és érdeklődöm iránta, ezért a képzelőerőmre is remek hatással van, és nem okoz gondot leírni azt, amit valójában még soha nem éltem át. 
Ha a kor ismeretlen, az már nehezebb. Csak történelmi tudásunkra hagyatkozhatunk, ami elég kevés ahhoz, hogy részletesen, sajátosságokkal ábrázoljunk egy adott korszakot. Ha nem éltünk benne, ha nem tapasztaltuk, nehéz írás közben 'korhűnek' maradni. Akaratlanul is megmutatkozik az írásunkon saját korunk jellegzetességei. Bár, van akinek ez sem okoz nehézséget. 
A nehéz példa ellen hoznám könnyűnek a szerelmet. Ha még valaki nem élte meg, akkor is a leghihetőbben tudja bemutatni, mert mindenki azt írja le, amilyennek szeretné, hogy legyen. Mivel általában senki nem vágyik eget rengető dolgokra, ezért ezt lehet ismeretlenül is a leghihetőbben bemutatni. 
A természetfeletti pedig egy külön téma. Bár, könnyen elintézhető. Valljuk be, a természetfeletti az a dolog, ha nevezhető dolognak, ami a kezdetek óta létezik, mégis a mai napig nem tudtuk megoldani a rejtélyét. Már ha megoldanunk kell és nem megismernünk. Azért intézhető el könnyedén, mert a megírásakor szabadra engedhetjük a fantáziánkat. Itt tényleg nem kell kötött információkhoz igazodnunk, nem kell a nyelvezethez hűnek maradnunk, semmihez nem kell ragaszkodnunk. Úgy vethetjük bele magunkat az ismeretlenbe, ahogy csak akarjuk. Félelem nélkül írhatjuk a legelképzelhetetlenebb dolgokat, a legabszurdabb helyszínekkel, szereplőkkel és cselekményekkel. 
Furcsa ez, nem igaz? Arról írhatunk a legnagyobb biztonsággal, amit valójában a legkevésbé ismerünk. 

             „Az író ellensége nem a kalózkodás, hanem az ismeretlenség.” Tim O'Reilly 

Összefoglalva mindent, az ismeretlen egy csodás dolog, aminek írásával önmagunkat is megtalálhatjuk. Ne higgyetek O'Reillynek, merjétek magatokat bele vetni, és olyan dolgokat papírra vetni, amiről emléketek nincs, csak elképzelésetek.

Nincsenek megjegyzések: