2012. augusztus 15., szerda

Képzeljünk... alkossunk!

Sziasztok! Feladaton kívül, hoztam számotokra egy kis alkotási lehetőséget, amely pár percnél többet nem vesz igénybe, viszont biztosan, különleges gondolatokat olvashatunk általatok. Szerintem nem tévedek, ha azt mondom, hogy sokszor feltették már nektek azt a bizonyos kérdést, miszerint mit is jelent számotokra az írás vagy az olvasás. Mit éreztek, amikor elmerültök benne, mik azok a gondolatok, amik megfogalmazódnak bennetek? Most ezeket, ha van kedvetek, saját idézet formájába önthetnétek, pár rövidke mondatba, akinek pedig a verselés is megy, rímekben is írhat. Ez amúgy, segítségként, egy kis rákészülés lenne a holnapi feladatra. Nos, van kedvetek részt venni? Ha igen, kommentben küldjétek el a "műveiteket" (egyszerre többet is lehet írni, akár verset, akár idézetet), osszátok meg mind velünk és a többi penna olvasóval! Kreativitásotokat előre is köszönöm! :)

20 megjegyzés:

Hikari94 írta...

Sziasztok! Nos, akkor leírnám a gondolataimat elsőként.:)

" Az írás egy olyan világ számomra, amit én alakítok, én tervezek. Egyszerre lehettek benne jó és rossz. Ott olyan dolgok történnek meg, amik a valóságban nem. Mindez azért személyes, mert én álmodom meg."

" Az írás számomra olyan, mint a filmrendezés. Én írom a forgatókönyvet és én rendezem meg, hogy mi fog benne történni..."

ChristinDor írta...

Alszol vagy ébren álmodsz,
lelked egy része a tudatalattidban él.
Ott éled ád mindazt,
amit papírra vetsz,
s teszel boldoggá embereket.
Hang nélküli szavak jutnak el messze-messze,
olyanokhoz is,
akik addig nem is ismertek.
Álmok elevenednek meg,
átölelnek s berántanak a mélybe.
Látod mindazt,
ami láthatatlan.
Érzed,
pedig érinthetetlenek.
Olvasod,
s olyan,
mintha te szerepelnél benne.
Szívedbe lopja magát s onnan vissza sosem talál.

Nekem ez jutott eszembe s gyorsan le is írtam. Mindenkinek szép nyarat!!!

Szatti írta...

Szia Hikari!

Örülök, hogy már is érkezett írás és remélem, továbbra is szépen futnak majd be alkotások :) Nagyon tetszettek a gondolataid, egyetértek veled :) Köszönöm, hogy írtál. Puszi!

Szatti írta...

Nagyon köszönöm ChristinDor! Különlegeset alkottál, tömören és lényegretörően fogalmazva, de mégis, sok mindent magában rejtve. Megfoghatatlan volt számomra, de csak is jó értelemben. Köszönöm, hogy alkottál :)

Kiscsillag írta...


"Az olvasás számomra olyan akár egy utazás.Egy utazás mely a végtelenbe visz és tovább."

"Az írás szabadság.Mert mikor írok nem kell alávetnem magamnak sem ember által alkotott szabálynak sem kőbevésett isteni törvénynek csak a képzeletemnek."

"Talán sosem látom majd a világ összes szépségét s csodáját.Sőt biztos.De majd leírom egy lapra, hogy én milyennek gondolom.Ezáltal én is látni fogom Skócia ködbe burkolózó tájait, a sivatagok rejtett kincseit és az óceánok kéklő mélységét.És ezt a lapot majd elteszem és őrizni fogom.S ha majd megvénülök és az unokáim körében fogok üldögélni egy nyikorgó hintaszéken, majd előveszem és elmesélem nekik a világot."

Szatti írta...

Ezek igazán nagyszerű és különlegesen szép idézetek, Kiscsillag. Nagyon-nagyon tetszenek:)Köszönöm, hogy megalkottad őket!

Kiscsillag írta...

Az enyém a megtiszteltetés, hogy értékeled őket :)

Névtelen Senki írta...

A feladatot olvasva egy ősrégi, kezdetleges, butuska rímhalmazom jutott eszembe, amit elő is halásztam. Igaz, nem rövid, de annál esetlenebb (mivel verset írni soha nem tudtam). :D Előre is bocsi. :D

Úgy szeretek regényt írni,
Más világban elmerülni,
Más lények bőrébe bújni,
Elméjükben kutakodni.

Lehetek nő, férfi, gyermek,
Gonosz, vagy épp naiv lélek.
Tombolhatok, dühönghetek,
Adhatok, vagy elvehetek.

Dúsgazdag, és nagyon szegény,
Nyalka ficsúr, parasztlegény,
Úr, koronával a fején,
Koldus, rongyágynak tetején.

Hercegnő, arany nyakékkel,
Cselédlányka, koszos kézzel.
Gőgös, hiú önérzettel,
Szolid, egyszerű jellemmel.

Büszke, bátor, jó katona,
Gyermekeit féltő anya,
Bölcs nagypapa, kedves mama,
Rosszalkodó kis unoka.

Segítőkész, erős lelkű,
Önző, ki csak magához hű,
Nagy tudású, éles eszű,
Buta, megbomlott elméjű.

Tetterős és egészséges,
Beteg, kinek jövője kétes,
Harcos, küzdő, mindig vérmes,
Rest léhűtő, túl kényelmes.

Békevágyó, megnyugtató,
Viszályt szító, felzaklató,
Életadó, meggyógyító,
Pusztító és halált hozó.

Jó és rossz, vagy nő és férfi,
Bárki, kinek csatát kell vívni.
Legyen jogos, földalatti,
Mindenképp meg kell küzdeni.

Ezt megélni, mint egy álom,
Sokszor ébredni se vágyom.
Olyan valós, ahogy látom,
Nincs jobb ennél a világon.

Célom, hogy más is érezze,
Leírom, hogy átélhesse.
Joga van, hogy mind megvesse,
Ahhoz is, hogy megszeresse.

Sok erecske a lélekből,
Patakok az emlékekből,
Folyam képzelőerőből,
Gáttörő ár az elméből.

Átadom, ha úgy akarják,
Örülök, ha elolvassák,
Elvárom, hogy kritizálják,
Repesek, ha jónak tartják.

Ujjongok én bármely szónak,
Mert nem írtam a fióknak.
Kiáltom hát az íróknak,
Alkossunk az olvasóknak!

Érezzék csak azt, amit mi,
Ne tudják könyvünk letenni,
Ne akarják végét látni,
Hisz oly jó benne elmerülni!

Demi írta...

Szia!

,,Az írás számomra a szabadságot jelenti. Ott lehetek, ahol akarok, azt téve amit akarok.''
,,Az írás olyan, mint a mágia, általa minden lehetséges.''
,,Az olvasás csoda: ha megteszed több világ nyílik meg előtted, melyekben véget nem érően barangolhatsz részesülve kalandokban és érzésekben.''
,,Az olvasás, az írás egyaránt menedék. Alternatívák ezreit tárja fel, segít álmokat szőni, és szelíden simogatja lelkedet.''

Érdekes feladat volt! :)

Nocy írta...

"Olyan, mintha nem léteznének határok, mintha a világnak nem lenne soha vége, mintha semmi más nem létezne, csakis az, amit Te szeretnél. Ilyenkor érzed igazán, hogy élsz, és hogy vagy valaki. "

Nekem ezt jelenti, és nagyon tetszett a feladat, mert még így, hogy marha elfoglalt vagyok, és alig van pár percem géphez ülni, még így is meg lehetett csinálni! Köszi :)

Szatti írta...

Nagyon tetszett a versed, amely habár hosszúra sikeredett, nagyon tartalmas és képzelet gazdag volt. Ahogy haladtak előre a versszakok, egyre több karakter és helyszín elevenedett meg előttem. Ez fantasztikus volt. Köszönöm az élményt és hogy elküldted :)

Szatti írta...

Nagyon különleges idézeteket alkottál, gyönyörű mondanivalóval. Köszönöm, hogy megírtad őket, nagyon tetszettek :)

Szatti írta...

Különleges és egyedi volt Nocy, annak pedig kimondottan örülök, hogy habár nálad is és mindenkinél rohan az idő és a nap, mégis volt időtök és ihletetek alkotni a nem-feladatra :)

Konek írta...

"Hogy mit jelent számomra az írás? Az írás én magam vagyok. Ha nem tudnám minden nap papírra vetni a gondolataimat, hát, nem is tudom... Az már nem én lennék."
Nekem ez a feladat tetszett eddig a legjobban. Ez a gondolat nem is tudom mióta fel van írva a fejembe, mindig formálgattam, és most itt az alkalom, hogy megmutassam. Köszönöm a lehetőséget! :D Puszi*Konek

Szatti írta...

Nagyon köszönöm az idézeted, nagyon tetszett és a véleményedet is a feladattal kapcsolatban. A jövőben, többször is számíthattok majd ilyenekre :)

Aprócskalány írta...

„Az írás számomra egy másik világ. Nem kell egy hétköznapi, budapesti diákot játszanom, hanem lehetek akár tündér, akár világhíres énekes, vagy bárki aki akarok. Ha akarok találkozhatok híres emberekkel, a múltban élő személyekkel, de akár általam megalkotott emberekkel is.
Úgy érzem akkor élek igazán, amikor írok, mert olyankor csak én vagyok, és a világom.”

Vicces, mert pont tegnap este gondolkodtam ezen.
Köszönöm a lehetőséget!
Xoxo Aprócskalány

Szatti írta...

Nagyon köszönöm az idézeted, puszi neked :)

. írta...

"Az írás nem más, mint testet öltött gondolkodás."

"A Színész a szavakat szájára veszi,
a Költő papírra veti,
a Festő képeket alkot,
a zenész formálja a hangot,
a szobrász alakot formáz,
a táncos a légben tornász',
s az olvasó édeskés kínja,
hogy az Író Mind lelkébe írja."

ágnes Nagy írta...

" Az írás az embert egy olyan világba sodorja, ahol azt tehet, amit akar. Lehet ismét gyermek és olyan kalandokat élhet meg, amelyeket a való életben soha"

" Az írás szenvedély. Magával ragad és soha nem ereszt míg csak élsz"

Szatti írta...

Nagyon igaz, és köszönöm, hogy írtál a feladatra. Tetszett :)