2013. március 9., szombat

Tavaszra hangolódva - Eredményhirdetés!


Megérkeztem az eredménnyel, bár kicsit késve és nem akkor, amikor szerettem volna. Hosszú napom volt, kicsit szétcsúszott órák, rohanás és a többi, de itt vagyok és meghoztam az eredményt, az új feladattal együtt. Nem is rabolnám az időtöket, csak gratulálni szeretnék mindenkinek, aki szánt időt, ihletet a feladatra és alkotott, tavasz témában. Remek írások születtek és csak köszönni tudom a részvételeteket!

Akiknek a feladatát kiemelkedőnek találtam és vendégírói lehetőséggel jutalmaznám:

Ruby Cortez - Ne!
Csukva van a szemem. Szorosan összezárom, számat is préselem, szinte levegőt sem veszek. Nem akarom hallani, nem akarom érezni, nem akarom tudni. Nem vagyok itt. Szenvedek. Lassan mozdulok csak, lábam alatt halkan roppan egy ág. Ez is halott. A hideg mindent átjár, körbevesz, magához húz, felemészt. Átadom neki magam. Ez vagyok én, a télhez tartozom, benne nem csalódom, mindig szikrázó, tiszta és öntudatos. Egy vagyok vele. Könnyebb így, ha nem kell termékenynek lenni, vidámnak lenni, felszabadultnak lenni, bonyolultnak lenni, boldognak lenni.

Helga - Tudod
Mindenhol van fordulópont. Az Élet tele van ilyenekkel,még akkor is, ha nem is hinnénk. Néha talán már csak reménykedünk benne, hogy változás jön, hogy valami kirángat a megszokottból. Engem minden évben ugyanakkor fog el ez az érzés. A sejtelem, hogy most jobb, szebb, kerekebb lesz a világ.
Az évszakok körforgása olyan állandóság amiből senki sem tud kitörni. Személy szerint én nem is akarok, hiszen mindegyiknek megvan a maga szépsége. A nyár melege, az ősz színei, a tél nyugalma és a tavasz... Ó az a bohém tavasz!
Amikor már azt hinnénk, hogy a hó soha nem akar elolvadni. Amikor már szinte kételkedünk, hogy akad más szín is a fehéren és a szürkén kívül. Amikor már az összes csizmánk beázott és a félpár kesztyűnk is elkallódott valamerre, na akkor!
Hirtelen megérzed. Ott belül. Ott igazán mélyen. Valami dalolni kezd a lelkedben. Először csak egész halkan, suttogva, hogy csak egy-egy dallamot hallasz. Ta-dam. Ta-dam. A szíved lüktet, de úgy, mint egy kis madár, aki a kalitkájából szabadulva boldogan repül egyre magasabbra és magasabbra. Ilyenkor egy pillanatra lehunyod a szemed, és csak figyelsz. Észre sem veszed de ajkaid mosolyra görbülnek, kezeidet kitárod, jelezve hogy igen, jöhet, befogadod, már vártad.


Akinek pedig a műve a Penna Galériát színesítheti:

Márkus Kata - Távozó tél nyomában lépeget a tavasz
Az idei tél igazán kitett magáért. Ahol én lakom, az ország nyugati felében, bőven hullt ránk az ég áldása hó formájában. Február közepén már kezdtem azt hinni, hogy a Tél uraság égi harsonásaival takarodót fújatott. 
A párás, ködös reggelek után, délidőben és kora délután, mintha csak egy szemérmes leány volna, a felhők mögül kikukucskált a Nap. Sugaraival addig-addig simogatta a földeket borító hótakarót, amíg az mindig vékonyabbra zsugorodott, majd teljesen eltűnt. Az egyhangú fehérség után jó volt látni a sötétbarna szántóföldeket és a sárgászöld színű vetéseket. A domboldalakra felkúszó lombhullató erdők azonban elveszítették téli varázsukat. Sokkal, de sokkal szebbek voltak csipkés hó ruhájukban. Most, messziről nézve jobban hasonlítanak egy-egy hatalmas fekete terítőre, mint az erdőre. Komorságukat, csak a néhol közéjük ékelődő fenyőerdők zöldje enyhíti. De sebaj, hamarosan kitavaszodik és a fekete terítőből, a Tavasz tündér csipkés, virágos terítőt varázsol.

Gratulálok mind a négy írónak a remek írásokhoz! Nagyszerű élményekkel gazdagodhatott mindenki az elolvasásukkor :) A mellékelt kép a vendégírókat illeti! Helyezzétek el az oldalatokon, mint díjat, a feladaton elért teljesítményetekért. A kép rákattintás után lementhető. A vendégírói lehetőséggel kapcsolatos feladatot pedig emailben mellékelném, s ehhez kérném, hogy ennek elolvasása után, a bejegyzéshez küldjétek el a címeteket, komment formájában és küldöm a vendégírói feladatokat :)
Még egyszer gratulálok mindenkinek! Remélem, a legújabb feladat is ilyen szép sikereket ér majd el!

4 megjegyzés:

Ruby Cortez írta...

Szia Szatti,

Hát, csak annyit tudok mondani, hogy boldog vagyok! :) Köszönöm!

Ruby Cortez írta...

Ó, és a mail címem: sandergold@gmail.com

Kata Márkus írta...

Szia Szatti!

Nagyon örülök, és köszönöm, hogy írásom a Penna Galériát színesítheti. :)

Helga írta...

Szia Szatti!

Én is csak annyit tudok mondani, mint az előttem szólok, hogy nagyon örülök és köszönöm!:) Mindig nagy élmény ide írni.:)

E-mail címem: baumannhelga@gmail.com