2013. május 15., szerda

Vendégírónk, D.L.L. (Emmy) alkotása - Egy bátrabb mandulafáról



Mondd, barátom,
Virágzik-e a mandulafád?
Vagy beleestél a hibába, 
Mint annyi más?

Már száz társad ajkán zengett 
Az intelem, hogy: Várj!
Míg a jég olvad, s a föld kienged,
Ellened a jég, és barátod a sár.

De azt mondatják velem álmaim
Ne félj! Én is fagyban 
Bontottam szirmaim
Nem gyönyörű madárdalban.

És még mindig büszkén áll
Törzsem, s bevehetetlen vár
Lelkem, és csak száll,
Száll a képzelet rónáján.


2 megjegyzés:

Gabriella Fisher írta...

Kedves Emmy!
A lenyűgözőt jelöltem be a megadott három közül, mert úgy éreztem az tökéletesen fedi a véleményemet a versről. Jól strukturált, könnyed és a legfontosabb, hogy tanítószándékú. Eszembe jutott róla Janus Pannonius Egy dunántúli manduláról című verse már csak a mandulafa kapcsán is. Tetszett, ahogyan egy igazán egyedi dolgot hoztál ki a témából, és pár pillanatra toposszá varázsoltad az említett fát. Remélem, egyszer könyvekben is látom (nyomtatott formában).
Köszönöm, hogy olvashattam!

Gabriella Fisher

// UI.: Nagyon szép a szöveg előtti kép, tökéletes választás a részedről, Szatti! Te mindig megtalálod az igazit! :) //

D.L.L. írta...

Szia!

Nagyon köszönöm, örülök, hogy tetszik. :) Pedig fenntartásaim vannak a versírással kapcsolatban, de ettől még nagyon jól esik a dicséret.
Egyébként Janus Pannonius Egy dunántúli manduláról című verse ihlette ezt a verset is, úgyhogy nem csoda, ha eszedbe jutott róla. :D