2014. január 3., péntek

A hónap írója - Cynthia Hand


Cynthia Hand neve talán kevésbé ismert, mégis úgy hiszem, hogy érdemes talán pont emiatt szót ejteni róla és egy bejegyzést szentelni a munkásságának. Aki már hallott róla, annak nem idegen  az Angyalsors-trilógia, mellyel ismertté vált a neve az írók körében. 

Cynthia Hand férjével és két gyermekével él Dél-Kaliforniában, ahol a Pepperdine Egyetemen írásművészetet oktat. Ideje nagy részét az Idaho állam délnyugati részén, a Teton-hegység közelében tölti, mely az Angyalsors kötetet központi helyszínévé vált a történet során. Idaho Falls-ban nőtt fel. Saját elmondása szerint már gyerekkorában is imádta a könyveket, az olvasás kitöltötte minden szabadidejét, s talán így nem meglepő, hogy a vonzódás az olvasás iránt, hamar kialakította benne a képet: egyszer ő maga is szeretne író lenni. Első novelláját körülbelül hat évesen írta, akkor még csak fejben, majd amint megtanulta a betűk használatát, papírra vetette a történetét, mely egy tündérről szólt, aki egy tulipánból születik. Iskolás évei alatt több történetet, kisebb novellát írt, többségük fantasztikus történetek természetfeletti lényekkel. Részt vett írásversenyeken is, de egyiken sem ért el helyezést. Írói példaképe akkoriban Kenneth Thomasma volt, aki azt mondta, nem kell ahhoz természetfeletti történetet írni, hogy nyerjen és elismerjék. Maradjon a valóság talaján, és alkosson egy olyan történetet, melyben nem harcolnak egyszarvúk... mindig egyszarvúkról írt a történeteiben. 

Középiskolai évei alatt tagja volt egy írásos fan fiction csoportnak, ahol a kedvenc regényeket és filmeket vitatták meg. Megosztották egymással az írásaikat, olykor új szereplőket írtak egy-egy ismert történet már megalkotott karakterei mellé. Ekkortájt zongora-és balettórákra is járt, részt vett az iskolai kórus munkájában, valamint tagja volt a színjátszókörnek is. Egyetemi tanulmányait Idaho-ban folytatta angol szakon, s mindemellett tovább foglalkozott az írással kitartva azon gondolata mellett, hogy egyszer író lehessen. Családja támogatta az elképzeléseiben, de vallották, hogy mindenképp szükség van az életben jól fizető állásra, így szülei kérésére jogot is tanult. Egy ideig működött is a "hallgass az eszedre" elv, melyre a szülei kérték, de végül hajlott arra a belső hangra, mely az írás iránti szeretetéhez fűződött. Nem akart ügyvéd lenni, csak is író, így végül a kreatív írás mellett döntött és a Boise Állami Egyetemen kezdte meg a tanulmányait, immár az írásra összpontosítva. 
Komoly író szeretne lenni - vallotta akkoriban, és a célkitűzés megerősítéséért olyan híres írók képét ragasztotta a számítógép képernyőjére, mint Hemingway, Alice Walker, Andre Dubus és még sokan mások. Ők adtak neki elég erőt írás közben, végig emlékeztetve arra a célra, hogy kivé szeretne válni.

Férjével, John Struloeff író és költővel az egyetemi évei alatt ismerkedtek össze, s a diploma után nemsokkal össze is házasodtak. Férje rendezőként dolgozik, ő pedig a Pepperdine Egyetemen kreatív írást tanít. Öröm volt számára a tanítás, hogy átadhatja a tapasztalatait és azzal foglalkozhat, amit szeret... mondhatni, teljes volt az élete a házasságot követően... és mégis úgy érezte, hogy valami hiányzik. Mégpedig egy könyv írása, mely már gyerekkora óta nagy álom számára. 


Az Angyalsors-trilógia ötlete hirtelen pillanat volt. Addig számtalan történet-foszlány született a keze alatt, de mind befejezetlen maradt és egyiket sem érezte elég jónak ahhoz, hogy messzemenőbben foglalkozzon vele. Voltak írásai, de egyik sem annyira kész, hogy akár kiadás is lehessen belőle. Azon a bizonyos napon, amikor az ötlet született, éppen filmet nézett, lehalkítva és felirattal, hogy ne ébressze fel a fiát. "Ez nem olyan, mint egy villámcsapás" - mondta. Ott ült a kanapén és rádöbbent, hogy a gondolat már ott mocorog a fejében. Nem emlékszik rá pontosan, de egyik pillanatban még a tévét nézte, a másik pillanatban pedig már a történetet írta fejben, miközben a spagettit készítette vacsorára. Az ötletek csak úgy özönlöttek. Nem tudott olyan gyorsan írni, ahogyan végig gondolta az adott jeleneteket és végül sikerült meggyőznie a férjét, hogy vegyen neki egy olyan készüléket, amit a riporterek használnak. Csak mondta és mondta hangosan a történetet, azokat a részleteket, amik a fejében voltak és felvette a diktafonra. Ez ment egy hétig, majd következett az írás. Írt reggel, mielőtt a fia felébredt, majd írt napközben és akkor is, amikor már a fia és a férje is elaludt. Semmit nem érzett még ilyen elevennek, mint azokat a napokat, amikor írt és írt. Félt, hogyha abbahagyja az írást, akár egyetlen napra is, félbemarad és elszáll az ihlet. 
S végül megszületett a mű, egy július 14-i napon. Amikor átadta az ügynöknek a kész munkát, azt akarta mondani, hogy itt a regény, amit befejeztem, de helyette csak annyit mondott: itt a regény, amit befejeztem és még egy, amin dolgozom... már a következő kötetet írta gondolatban. 

Könyvei és egy rövid ismertető

Angyalsors
Angyalfény
Angyalnyár
Angyalvágy

Clara Gardner félig-meddig angyal. Az ereiben csörgedező angyalvérnek köszönhetően nemcsak okosabb, erősebb és gyorsabb, mint az emberek (akik közé mostantól már nem számíthatja magát), hanem rendeltetést is kap, azaz el kell végeznie valamit ezen a világon. Csakhogy nem könnyű kiokoskodnia, mi is ez a feladat. Látomása - pontosabban az ott megjelenő erdőtűz és vonzó külsejű idegen - hatására új városba költözik, új iskolába kerül. Miután megismerkedik Christiannel, aki nem más, mint - a szó szoros értelmében - álmai fiúja, kezd összeállni a kép, ám ugyanakkor minden összezavarodik. Feltűnik ugyanis egy másik srác, Tucker, akinek szemlátomást Clara emberi vonásai tetszenek. Ahogy Clara próbál kiigazodni az érthetetlenné vált világban, addig nem sejtett veszélyek mellett olyan döntési kényszerekkel is szembesül, amelyekről nem is hitte volna, hogy bekövetkeznek az életében - őszinteség és színlelés, szerelem és kötelesség, jó és rossz között kell választania. Végre a látomásából ismert tűz is föllobban, de vajon Clara készen áll-e, hogy vállalja a sorsát? Az Angyalsors-trilógia megindító mese szerelemről és sorsról, egy lány vívódásáról, hogy a szabályokat kövesse vagy inkább a szívére hallgasson.
A könyvekről véleményezésként külön is lesz majd szó, de rövid ismertetőként fontosnak tartottam megemlíteni, a tartalmát illetően, hogy képet kapjatok nagyjából a stílusról és a cselekményről. Mindenkinek csak ajánlani tudom olvasásra! Szórakoztató és fordulatos, egy nem mindennapi történet!

A forrás itt megtekinthető, valamint további információk mind az írónőről és a könyveiről is: http://www.cynthiahandbooks.com/

Nincsenek megjegyzések: