2014. április 28., hétfő

Vendégírónk, Haydée bejegyzése - Stílus és kinézet

Csillogjon, a szarkáknak csak ez számít,
 avagy mennyire fontos a sajátos hangulat és a kinézet stílusa?

Szerintem fontos. Lehet velem egyet érteni és vitatkozni, de azt látom a legjobbnak, ha ezt leszögezzük. Tény hogy nem a legfontosabb, de sokat nyom latban.

Egyes számú példa:
Tesztalany: megnyitja a blogot, egyszerre nyolc egymást ütő szín villan a szemébe, három különböző betűtípus, és egy olyan stílus, melynek igazán semmi köze a hangulathoz.
Eredmény: Fájdalmas felszisszenés, egér a piros ikszen.
Következmény: gyakran helytelen megítélés. Mondom, gyakran, de nem mindig helytelen.

Azt hiszem, ezzel felvezettem azt, hogy miről is szeretnék beszélni. Van, hogy egy blog jó. Nagyon jó. Mindenkinek van egy stílusa, legyen szó akár írásról vagy másról, de ehhez kell igazítani a megjelenést is. Úgy lesz meg a tökéletes hangulat, és a fent említett tesztalany örömmel kezd bele az olvasásba, és ezt kell megragadni: legyen kedve. Érezze jól magát. Szeresse.

Kettes számú példa:
Tesztalany: belép egy házba. Nagy, tágas ablakok, letisztult formák, világos színek, szigorú rend, még az utolsó porszemnek is megvan a maga helye. Hogy fokozzam, a csillogó padlón még a légy is hason csúszik.
Problémás tényező: aztán előlép a háziasszony. Rendezetlen, viccesen göndörödő fürtök, színes ruházat, nagy tollas fülbevaló szinte lehúzza a fejét, és ahogy belép, a kezében lévő három tárgyat három helyre teszi le, hogy üdvözölhesse a vendéget.
Eredmény: Tesztalany összezavarodik, megbomlik a rend, a házban élők nem illenek a környezetükbe. Mintha idegenek lennének a saját világukban, ettől Tesztalany kényelmetlenül érzi magát, igyekszik távozni.

Na, jó, valljuk be, lehet, hogy ez egy borzalmas példa, de most nem jutott más eszembe. Arra akartam kilyukadni, hogy fontos, hogy stimmeljünk a saját világunkban. Nem csak a tartalommal kell hatni az olvasóra. Ez ugyanaz a könyv-borító helyzet, amit annyian emlegetnek. A boltban nem a borítót szúrjuk ki először? Egy blogban nem az első benyomás a legfontosabb? Az egyes számú példám ezt hivatott szemléltetni. De mire figyeljünk, ha a fent említett eseményt szeretnénk elkerülni? Hát, erről fogok most beszélni, de előtte figyelmeztetnék mindenkit, hogy nem, mint blog készítő, hanem mint külső olvasó beszélek, ugyanis én magam csak pár napja nyitottam meg a sajátomat. (Meg kell jegyeznem, szenvedek vele eleget J )

1. Találjunk egy saját stílust. Az olvasók többsége igyekszik belehelyezni magát az író által teremtett helyzetekbe, de ez úgy nem lehetséges, ha egyik stílusból a másikba ugrálunk, zavaró tud lenn. Ez a kinézetnél és a fogalmazásnál is fontos, ugyanis jobb, ha:
-          Nem használunk háromféle, eltérő betűtípust, ízléstelen tud lenni
-          Ha a képeket is be akarjuk vonni, fontos hogy illeszkedjen ahhoz az atmoszférához, amit a blog megteremt, illusztrálja hűen azt a világot, amelyet mi képzeltünk el. Ehhez viszont keresgélni kell, lusta ember vagy ne volna be a képeket, vagy vetkőzze le a lustaságát.
-          A színeket mindig egyeztessük össze, egy szelíd hátterű, vagy fáradt szürkés hangulatú bloghoz ne használjunk vad, neonszíneket, mert zavaró.

2. Legyen egység. Ha a kinézet kicsúszik a kezünkből, és az olvasónak olyan érzése van, hogy az egész blog szétcsúszik, az írásunkkal ritkán érjük el a kívánt hatást. Szerintem, ha már itt tartunk, fontos hogy ne csak a fő elemek passzoljanak, hanem a legkisebb részlet is illeszkedjen az egészbe.

3. Ha már van stílusunk, akkor azt meg kell tartani. Így érhetjük el azt, hogy az olvasó megkülönböztethessen minket a többi blogtól, hogy tudjon a nevünkhöz egy tulajdonságot kapcsolni. Ez függhet magától a történettől, a fogalmazás stílusától, de leggyakrabban a kinézettől is.


Hármas számú példa:
Pennát a kézbe – otthonos nyugalom. Nekem ez jut eszembe legelőször erről a blogról, remélem, Szatti, nem haragszol, hogy veled példálózom. Ha már itt tartunk, haza mindig szívesen megy az ember, nem igaz?

4. Fontos, hogy az olvasó a része lehessen a blognak. Ezért fontosak az olyan lehetőségek, amellyel az író tudatára hozhatom a véleményemet, jól látható megjegyzések, megtalálható üzenőfal. Hagyjuk, hogy ha véleménye van a kedves Tesztalanynak, közölhesse. Ne tartsa meg magának, az az írót nem viszi előrébb. Szerintem. Bár, ezen vitatkozhatnánk, most lehet, hogy nem ebbe kéne belemenni.
Nekem is eléggé meggyűlik most a bajom mindenféle kinézetekkel és egyéb katasztrófákkal, szóval kiemelném, hogy sosem vagyunk készek semmivel. Mindig lesz egy kis apróság, ami máshogy jobban nézne ki, és ha már azt a kis apróságot kijavítottuk, a többit hozzá kell igazítani. Szóval soha semmi nem tökéletes. De ez van. Ezt kell szeretni. És legalább törekedjünk a jóra, és rosszat már nemigen csinálhatunk.

Üdvözlök mindenkit,
Haydée voltam. 

Nincsenek megjegyzések: