2015. június 20., szombat

Tagolás, tördelés, elosztás, avagy írásunk megjelenésének fontossága



Egy történet tekintetében nagyon fontos a tartalom, a cselekmény kialakítása, a szereplők jellemének érzékletes megrajzolása, a következetes történetvezetés, viszont mindemellett hasonló jelentőségű a szöveg megjelenése, annak esztétikus kivitelezése. Ez igaz szerintem a könyvekre és a blogokra is. Az utóbbinál talán még inkább, mert itt adva vannak olyan lehetőségek, melyekkel tovább fokozhatjuk a szép megjelenést. Gondoljunk képekre, a színes szövegkiemelésre, és ott van maga a blog, ami már önmagában egy hangulatot ad a történetnek, írásnak vagy oldalnak. 

S hogy mitől válik esztétikussá egy szöveg?

  • Helyesírás
Bár nem annyira külső megjelenés és design kérdés, de számomra elengedhetetlen szempont. Szörnyű olyan blogokat és történeteket olvasni, melyben hemzsegnek a hibák, és nem az elütésekről beszélek vagy az esetleg betűkihagyásokról. Az bárkivel előfordulhat, és ezek felett még el is siklik az ember. Viszont az olyan stilisztikai hibák, amikor bizonyos szavakban nem tudjuk, hogy 'j' vagy 'ly' van, vagy amikor valaki 'haggyál, had vagy hagy próbájjam meg, lessz, deviszont, mindíg, monta, ne haraguggy, kültem, aszt' szavakat használ, helyiség és helység problémája, stb... pfuh, sorolni lehetne és feláll a szőr a hátamon tőle. S igen, ezek olyan példák, amikkel találkozok, szóval nem légből kapva szedtem össze őket vagy nem én kreáltam. Rémes olvasni ilyen történeteket és akkor az illető még azzal a kifejezéssel is él, hogy ő bizony író. Nem minősíteni akarok senkit, de azért kellene különbséget tenni író és író között. Ilyenkor aláásva vagy beszennyezve érzem ezt a dolgot. Van egy szép nyelvünk, s mi mégis bután, tudatlanul és rosszul használjuk, arra alapozva a helyesírási tudásunkat, ahogyan kiejtünk dolgokat. Csak hogy más kiejteni és leírni. 

Éppen ezért mindenkit arra szoktam ösztönözni, hogy előbb a helyesírással és a szép kifejezésmóddal legyen tisztában, s csak azután fogjon történet írásába. Addig megette a fene az egészet, mert élvezhetetlenné válik az olvasás, megrontja a szöveget és tönkreteszi a történetet. Mintha tüskék sértenék fel az ujjaimat minden harmadik szónál. Borzalmas érzés. 
Úgyhogy kérlek titeket, olvassatok és olvassatok! Tapasztaljatok, gyakoroljatok és ha bizonytalanok vagytok egy-egy szó leírásában, nem szégyen "ráguglizni" és tájékozódni! Továbbá a word helyesírás-ellenőrzője sem lehet hátrány, de sokan ezt sem nagyon használják, valamint egy-egy fejezet publikálása előtt át sem olvassák a saját írásukat. Hanyagságnak tartom. Valamint hasznos lehet egy külső személy segítsége, akivel ha elolvastatjuk az írásunkat, talán felhívhatja a figyelmünket egy-két tévesztésre. Erre valók a béták vagy csak egy jó barát, aki olykor időt szán az írásunkra. 


  • Tördelés és tagolás
Az egyik leggyakoribb hiba, amivel találkozok egy-egy blognál, hogy nincs a szövegnek formája. Ahogy megírta az illető, minden Enter használata nélkül, szinte egyben "ledarálja" a szöveget az első szótól az utolsóig, és sehol egy lélegzetvétel. 
Ahhoz, hogy a történet olvashatóvá váljon, néha szünetet kell beiktatni a sorok közé. Sokat tud lazítani a szövegen és nem utolsósorban, sokkal átláthatóbbá is válik. Ha egyben hagyjuk, szinte el lehet tévedni a sorok között és úgy kell figyelni, hogy nehogy ugyanazt a sort kezdjük újraolvasni. Ebben segíthet elsősorban az Enter, amivel tördelhetjük a szöveget, valamint jó megoldás lehet a képek használata, melyek amolyan jelzésértékkel bírnak és segítenek a könnyebb tájékozódásban. Ha valaki olvas egy bejegyzést és látja, hogy egy-két bekezdéssel lentebb egy kép következik, akkor sokkal jobban képes eligazodni az olvasásban és nem az az érzés van benne, hogy na meddig és meddig kell még görgetnie, mire elér valahova.
Én is sokszor azért illesztek képeket, hogy segítsem az olvasást, továbbá szeretem a hangulatukat, ahogyan kiegészítik a szöveget, úgyhogy egyrészt a hasznosság miatt, másrészt pedig azért alkalmazom, mert egyszerűen szeretem. Látványossá és széppé teszik a bejegyzést.

S hogy hogyan érdemes tördelni? Először is meg kell figyelni, hogy egy fejezeten vagy íráson belül, hol következik más gondolat, más szituáció, történés, jelenet, stb. Ha valami egybe tartozik, érdemes úgy hagyni és legfeljebb néhány Enterrel lazítani az összetettségén. Ha pedig egy teljesen más dolog következik, például új helyszínre lépünk vagy új gondolatot szeretnénk megfogalmazni, akkor az Enterrel egybekötve, egy képet is beilleszthetünk az írásunkba. Vannak még további jelzések, mint a Tab használata, amivel beljebb üthetjük a szöveget, vagy a három csillag alkalmazása középre illesztve  (* * *), amellyel pedig elválaszthatunk egymástól két szövegrészt. A csillagos megoldáshoz hasonlóan rengeteg sorelválasztó található a neten, ha "rágugliztok"! Érdemes őket használni!


  • Mikor elég?
Nos, ezt a történet és annak cselekménye határozza meg. Általában ez egy idő után beáll az emberben, és szinte automatikussá válik, hogy például 3-4 oldalasra ír egy fejezetet. Nem számolja, nem figyeli, de valahogy kialakul a történet írójában ez a dolog és odafigyelés nélkül is, nagyjából annyit gépel le. Viszont, a cselekményt tekintve én mindig azt szoktam mondani, hogy ahogy a történetnek van eleje és vége, a fejezetre is hasonlóan gondoljuk. Bár a részét képezik a történet egészének, önmagukban is rendelkezniük kell kezdettel és lezárással. Valamiből elindulunk, valahová megérkezünk, vagy éppen függővéget hagyunk magunk után, és folytatjuk a következő fejezetben az eddig írtakat. Bárhogy is, fontos észben tartani és következetesen figyelni rá, hogy mennyi történést szánunk egy fejezetbe. Kik lesznek a szereplők? Mi lesz az szituáció? Miért fontos ez a jelenet vagy éppen az adott fejezet a cselekményt tekintve? 
A legfontosabb, hogy minden fejezetnek legyen célja! A terjedelem vagy az oldalszám már apróság. A lényeg a tartalom és az informatív közlés, azaz egy fejezet ne csak töltelék legyen, mert mondjuk kimondottan harminc fejezetesre szeretnénk a művünket. Felesleges ilyen elgondolásokhoz tartani magunkat. Ha az írásunknak engedjük, hogy szabad legyen, mi is szabadabban vagyunk képesek alkotni!

Remélem, hasznos volt számotokra a bejegyzés és tudtok belőle meríteni! Szép és írásban, olvasásban gazdag hétvégét kívánok! :)

2 megjegyzés:

Brukú Szürke írta...

Szia.
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan eleget tettél a kérdéseimnek. Mindenképpen megfogadom őket.

Jó hétvégét kíván: Brukú

Satin Url írta...

Szia Szatti!

Köszönöm, mert ez a bejegyzés nekem is nagyon hasznos és tanulságos volt. Mostantól remélhetőleg ez is könnyebben, illetve jobban fog menni! Még egyszer köszönöm, mert nagyon sokat segítettél!^^

Üdv.: Satin