2015. november 8., vasárnap

Penna-levelek - Történet a történetben


Kérdés: Kedves Szatti, lenne egy kérdésem. Talán kapcsolódik az előző kérdéshez, nem biztos. Nos: Szerinted, ha van egy alaptörténet és már régóta dolgozunk, ötletelünk vele, majd az olvasottak(könyv, manga...) és látottak(film, sorozat, anime) arra inspiráltak, hogy új helyzetet, új szereplőt találj ki, de nem akarsz egy külön történetet abban a világban, mert úgy érzed, a főtörténet épp elég. Aztán gondolsz egyet és a történet szálat időbenileg áthelyezed, és az alap párosod megváltozik, sőt az eddigi alaptörténet már csak a múlt része, a szereplők visszaköszönnek(az író számára), de a múlt főleg visszaemlékezések által ismerhető. Mit is akartam ezzel kérdezni? Ja, hogy szerinted célszerű esetleg ezt az ágat folytatni, vagy visszatérni az alapkonvekciókhoz? Illetve, jó ha egy történet folyamatosan változik, mert mondjuk az a csavar megtetszett abban a könyvben? És ezért te is beleilleszted a tiédbe?
Köszönöm a válaszod. 
Suzy

Válaszom: Kedves Suzy! Úgy gondolom, hogy amikor írunk, azzal párhuzamosan folyamatosan változik a történetünk és mi magunk is. Lehetséges, hogy amit eleinte jónak véltünk, azt teljes formájában később átvariáljuk, mert találtunk valami jobbat, ami tökéletesebben illeszkedik az elképelésünkhöz és hozzánk is. Mindez szerintem nem rossz, bár érdemes lefektetni néhány dolgot, amihez ragaszkodunk és amik nem hagynak teljes mértékben letérni a kijelölt útról. Egy történet írása során rengeteg behatás érhet minket, hiszen az írás mellett megvan a magánéletünk, a mindennapjaink ritmusa, és ehhez társulnak olyan melléktevékenységek, mint az olvasás, a filmezés, sorozatok, különféle hobbik, barátokkal eltöltött idő, stb... ezek mind-mind változtathatnak az írásunk eredeti elképzelésein, hiszen lehet, hogy belebotlunk egy ötletbe vagy élménybe, ami megfog minket és akkor már is késztetést érzünk rá, hogy az alkotásunk elemei közé "szuszakoljuk". Szándékosan használom ezt a szót, mert hajlamosak vagyunk minden ötletet egyetlen történetbe emelni, nehogy kicsússzon a kezünk közül és elszalasszuk a lehetőséget. 
Amit szerintem érdemes figyelembe venni, hogy mi a történetünk valódi üzenete. Mit szeretnénk vele közölni, bemutatni, érzékeltetni és mely cselekményszál(ak) a legfontosabb mindennek a közlésére? Ha képesek vagyunk mérlegelni és rangsorolni, hogy mi az, amire feltétlen szükség van, akkor nem esünk abba a hibába, hogy folytonosan változtatunk, cserélünk, alakítunk és módosítunk egy-egy eseményen vagy akár az egész sztori jellegén. S így talán elkerülhető, hogy az alaptörténet ne múlt legyen, hanem továbbra is jelen. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mindezzel jót teszel a történetednek? El tudod érni ugyanazt a hangulatot, amit megteremteni szerettél volna? Át tudod adni azt az élményt, amelyet az eredetileg elgondolt történettel megvalósítani akartál? Ezzel az új elgondolással, írásilag és a cselekmény akadálymentes folytatását tekintve, biztosabb úton vezetheted az alkotásodat? 

Talán ehhez kapcsolódik az előző, Penna-levelek bejegyzés, ami pedig a ló túloldala, hiszen ha nem egyetlen alkotásba préseljük az ötleteinket, akkor több, különálló történetünk születik majd. Ezek között is érdemes megnézni, hogy mely ötleteink valódiak. Meglehet, hogy egyik-másik elképzelésünk csak egy pillanatnyi szeszély, hóbort vagy tetszés, ami akkor éppen szimpatikus volt vagy villámcsapásként ért bennünket, viszont a későbbiekben mégsem tudjuk folytatni vagy hasznát venni. Szelektálni kell az ötletek között és megtalálni a valóban használható inspirációkat!

Rá kell érezned, hogy melyik változatban tudod leginkább kibontakoztatni mindazt, amit leírni szeretnél és akkor megtalálhatod a tökéletes változatot. A későbbiekben pedig már nem fogsz "elcsábulni" és más ötleteket is megragadni, mert tudni fogod: az én történetem már megvan! :)

Remélem, tudtam segíteni és köszönöm a kérdésed!

Nincsenek megjegyzések: