2017. március 19., vasárnap

Szöveg tagolása - A bekezdés


A bekezdést most nem csak, mint formát értem, hanem szövegtagolási módszert, amellyel az írásunkat megszakítva, rendezettebbé tehetjük azt. Tehát, ezt a megszakítást nem negatív értelemben értem, hanem éppen ellenkezőleg... a bekezdésektől kezd lélegezni az egész szövegrész, hiszen ha sosem használnánk - billentyűzet esetében sosem ütnénk le azt a bizonyos Entert, egyszer vagy kétszer - akkor eléggé egybefolyna mindaz, amit leírunk és eléggé nehézzé válna a szöveg olvasása is. Apró mozzanatnak számít a bekezdés, mégis óriási erővel bír és alakít a szövegen. Egy bekezdés bármilyen hosszú lehet, ha a belső egysége megvan. Akár fél oldal után is történhet, hogy sort törünk, ennek döntése rajtunk áll.
A bekezdés használata mégis, az egyes altémák felosztására szolgál, amelyeket mindig külön bejegyzésben taglalunk, hogy az olvasó megértését előresegítsük. Viszont, azt a fő szempontot mindig szem előtt kell tartani, hogy minden bekezdés eleje új lépést jelentsen a téma kifejtésében. Feleslegesen ne kezdjünk új sort állandóan, hiszen az felborítja a szöveg szerkezetét és zaklatottá válik az írásunk. A bekezdés, mint mindennek az írásban, valamilyen okból kell létrejönnie és megtörténnie.
  • Alapvető lényege, hogy olyan mondattal kezdjük mindig, amely utal a témára vagy segíti a váltást. Legyen az egy helyszín változtatás, vagy egy új szereplő bekapcsolása a cselekménybe. Bárhonnan is nézzük, a bekezdés általában egy kijelentéssel kezdődik, ami a későbbi mondatok összetartását szolgálja. Egy kijelentéssel, amely köré több érvet, gondolatot is felsorakoztatunk, hogy alátámasszuk, magyarázatot adjunk rá. Ehhez pedig logikus gondolkodásra és jó érzékre van szükség.
Viszont, amint azt korábban említettem, a nagyobb szövegrészek egybemoshatják a sorokat és másrészt, ebből kifolyólag elrettenhetik az olvasót. Nem érdemes hosszú bejegyzésekben gondolkodni, még ha az a szövegrész egybe is tartozik, mert bizony negatív hatásként érheti az olvasót, miszerint bele sem kezd, vagy kissé szenvedve rágja magát végig a szituáción, még ha érdekes is a történet. Ezt a reakciót el lehet kerülni, ha mindig kisebb szövegrészekkel dolgozunk, amikor persze figyelmen kívül hagyjuk a logikai szempontokat, miszerint az egybetartozó szövegrészeket kisebb egységekre bontjuk.


Bekezdés típusok

"Egy enteres" - mint látjátok, ezt itt is használtam ennél a bejegyzésnél. Nem hagytam üres sorokat a mondatok között (dupla enter, lentebb), viszont néha beütöttem egyet-egyet, hogy átláthatóbbá váljon a szöveg, de mégis, egyben tartsam a gondolatmenetet. Ha egy részlet önmagában, és egészében teljes, kár lenne megbontani. Ilyenkor érdemes a külső megjelenésnél figyelni a szöveg kialakítására. Nem kell teljesen egy sor kihagyással szétbontogatni mindazt, amit felépítettünk a jól olvashatóság kedvéért. Ha a szöveget úgy szeretnénk alakítani, hogy az átlátható legyen és ne margótól margóig tartsanak a sorok, akkor hagyjunk a mondatok végén néha szünetet és akár a felénél kezdjünk új sort, minthogy ott folytatnánk. Már is szebb és alakosabb lesz a szövegünk anélkül, hogy helyeket kihagyva, bekezdésekkel tennénk szemléletesebbé.

A "Dupla enteres" megoldást leginkább akkor szeretem alkalmazni, amikor nagyobb levegővételt szeretnék engedni a történetnek. Jelenetváltás, helyszín változtatás vagy akár egy teljesen új szituáció következése. Ilyenkor érdemes nagyobb szünetet használni, hogy érezze az olvasó az elkülönítést.


Párbeszédek

Talán ez az egyik legjobb példa a bekezdések sorakoztatására, avagy az egy enteres módszer használatára. A párbeszédek kapcsán szinte minden gondolatot új sorba kezdünk. Legyen az akár egyetlen szó is, fontos új bekezdéssel indítanunk, hiszen ettől válik érthetővé, hogy melyik fél is beszél éppen. A másik fontos pedig, amit a párbeszédnél lényeges megemlíteni, az a gondolat folytatása... az elmondott szöveg és a fejben történő gondolatok lezajlásának összekapcsolása. Gyakran látok olyan szövegeket, ahol ezektől eltekintenek, főleg blogokon olvasható történeteknél, novelláknál, pedig igenis, fontos ezt szem előtt tartani. Ezért is érdemes egyrészt rengeteget olvasni, hogy soha ne legyenek kétségeink afelől, hogy melyik is a helyes írási forma és ne essünk hibába, ne kezdjük el a rosszat begyakorolni.
Remélem, hogy hasznos volt számotokra a bejegyzés, várom a kommenteket, hozzáfűznivalókat!

Nincsenek megjegyzések: