2018. január 6., szombat

Ünnepi fények - Eredményhirdetés

A. Andi - Karácsonyi pálfordulás

Utáltam a piros sálakat. Utáltam a karácsonyt. Valahányszor szembejött velem az utcán egy bevásárlásból hazafelé igyekvő asszony, vagy egy kislány, aki épp tátott szájjal bámulta a kirakatokat, azon morfondírozva, hogy mit kérjen karácsonyra, és megláttam a nyaka köré tekeredő piros rémséget, kirázott a hideg. Pechemre idén túlontúl divatosak lettek, így minden harmadik embernél volt belőlük legalább egy. Rosszabb esetben több is, mivel a borzalmas divatérzékkel megáldott férjek tucat számra hordták haza őket a feleségüknek, a gyerekeiknek meg úgy egy az egyben az egész rokonságnak. Félve reméltem, hogy egyik túlbuzgó nagynénimnek sem jut eszébe ilyesféle ajándékot venni. Nem tehettem róla, ahogy közeledett a karácsony, úgy mentek tönkre az idegeim.
No, nem azért, mert belebetegedtem a sütemények elkészítésébe vagy a reggeltől estig tartó vásárlásba. Sosem foglalkoztam ilyesmikkel. Legalábbis már nagyon régóta nem. Évek óta begubózva vártam az ünnepeket, kezdetben remegett kezem-lábam, hiába ültem a kandalló mellett. Hát igen, az én házamban is volt egy gyönyörű kandalló, imádtam mellé húzódni a fagyos téli estéken, egy csodálatos könyv társaságában, teával a kezemben. De akár egy varázslatos történetben, hozzám is eljöttek a sárkányok.  Narancssárga pikkelyeik izzottak a sötétben, ragyogó aranyláncok csüngtek a nyakukból kis ékkövekkel. Nem is értem, hogy ezek az értékek mellett, mihez kezdtek a könyveimmel. Szívesen megmutattam volna nekik őket feltéve, ha barátságos szándékkal közeledtek volna felém. De sajnos, egy életre ki kellett ábrándulnom a mesékből. Nincsenek barátságos sárkányok. Mást sem tudnak csinálni, mint mohón bezsebelni mindent, ami eléjük kerül. És akkor tüzet okádva felemésztik azokat…
És hogy, minként kapcsolódnak ehhez az én drága sáljaim? Akármilyen aranyosak lettek volna a sárkányok piros sállal, valahogy ezt a ruhadarabot még nem sikerült beszerezniük. Bár lehet, hogy ezt a hiányosságot szerették volna pótolni, ezért vették birtokba az enyémet. 
Persze a kandallónak ehhez az egész balesethez semmi köze. Igaz, hogy nemrég volt Mikulás, de a sárkányok nem télapónak öltözve ereszkedtek le a kéményen. Igazából már bent voltak a szobában, karcsú gyertyaláng formájában. Baleset… Azt mondják, baleset volt. Szerintem az égiek nem bírták elviselni, hogy egyszer az életben boldog voltam. [...]

A teljes mű megtekinthető a Gyakorlati feladat menüpont, Mesék és ünnepek világa alcím alatt, Ünnepi fények feladatnál!

Nagyon szépen köszönöm mindenki részvételét, aki alkotott a feladatra! Remekül teljesítettétek a feladatokat, szépen visszaadták azt az érzetet, hogy érdemes hinni az ünnep szellemében, hinni a szeretetben és a csoda lehetőségében! A. Andi, külön gratulálok Neked a vendégírói lehetőségért! Az ezzel kapcsolatos információkat emailben fogom neked továbbítani!
A többieknek nagyon szépen köszönöm a beküldött alkotásokat! Remélem, hogy a következő gyakorlati feladaton is szívesen részt vesztek majd!

Nincsenek megjegyzések: